Sokan vannak, akiknek nehéz betartani a gyakori kézmosást

Mivel Románia lakosainak egyharmada nem rendelkezik vezetékes vízzel, a koronavírus-járvány megelőzése céljából ajánlott gyakori kézmosást csak úgy tudják elvégezni, ha előzőleg vederrel vagy más eszközzel szállítják a vizet otthonaikba. Különösen a romáknak jelent ez problémát. 

A városi lakosság előnyt élvez, hiszen több mint 98 százalékuknak be van vezetve a víz a lakásába, ezzel szemben vidéken csupán a lakosság 35 százaléka mondhatja el ugyanezt, a többi kútról, forrásból, patakból biztosítja magának tisztálkodáshoz, főzéshez a vizet.

– hívta fel a figyelmet Koreck Mária, a romák jogaiért és jobb életkörülményeiért küzdő Divers Egyesület elnöke. Hozzátette azonban, hogy a kérdés nagyon összetett, hiszen nem lehet, nem is várható el, hogy hirtelen, egyik napról a másikra tisztított vízzel lássák el azokat az utcákat, városrészeket, ahol ez eddig nem volt. Szerinte most bebizonyosodott, hogy

nem szabad szőnyeg alá söpörni a problémát, mielőbb hatóságilag és társadalmi összefogással orvosolni kell mindazt, amit általában halasztgatni szeret mindenki.

Marosvásárhelyen például a Hidegvölgyben, ahol körülbelül kétezren élnek, a lakók közel fele nehezen jut hozzá a tiszta vízhez. Azok a családok, amelyek a tömbházakban, illetve a telep aszfaltozott utcájában álló családi házakban laknak, rendelkeznek vezetékes vízzel. Ám azoknak, akik a tömbházak mögötti utcában, illetve a romatelep legfelső részében élnek, mindössze egy kút áll rendelkezésükre, onnan hordják vederrel, palackokkal, hordókkal a vizet tisztálkodáshoz, mosáshoz, főzéshez egyaránt. A város másik részén, a meggyesfalvi volt téglagyár feletti Hegyalja utcában is roma családok élnek, de ott a többségnek van vezetékes vize, illetve akinek nincs, az egy közös kútról látja el magát.

De Marosvásárhelyt elhagyva bárhol ez a helyzet ismétlődik meg, a Mezőség felé haladva Mezőbándon, a Küküllő mentén, Dicsőszentmártonban, ahol egyes tömbházakban évek óta nincs vezetékes víz, vagy Marosszentgyörgyön, az úgynevezett „Gödörben”, a „Szerbiának” csúfolt marossárpataki cigánytelepen, és Szászrégenben – sorolta Koreck Mária. 

Kozma Barna marossárpataki polgármester a Székelyhon érdeklődésére elmondta, a falu romák által lakott részében utcai nyomós kutakkal biztosítják a vizet azoknak, akiknek az udvarán nincs saját kút. A vezetékek megvannak, azokra rá kellene csatlakozniuk a lakóknak, de ez még nem történt meg, ki-ki úgy gondoskodik magáról, ahogy számára a legmegfelelőbb. A Marosszentgyörgyhöz tartozó Csejden szintén udvari kutakból hordják a vizet, van, aki közelebbről, más távolabbról cipeli vederrel, palackkal, vagy amivel tudja.

A víz szűkössége mellett az is gond, hogy a kézmosáshoz, annak vírusölő hatásához nem elég a hideg víz, azt fel kell forralni. Gázt kell használni, vagy fát aprítani, tüzet rakni, de sokan küszködnek a téli időszakban tüzelőhiánnyal is.

– figyelmeztetett Koreck Mária.