Ahhoz, hogy valós képet kapjunk a koronavírusról, több időre, számos tanulmányra van szükség

Simon Virág 2020. március 29., 15:20

Mit tudunk a koronavírusokról és különösen erről a jelenleg világszinten pusztító COVID-19 betegséget okozó vírusról? Terjed-e a levegőben vagy csak légúti váladékkal és fertőzött tárgyak érintése során? Mikorra várható a COVID-19 elleni oltás?  Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

A tüdőgyulladást okozó koronavírus illusztrációja

– Mit kell tudunk a koronavírusokról és hova tagolható be a jelenleg világjárványt okozó COVID-19 elnevezésű betegséget okozó vírustörzs?

– A koronavírusok a Coronaviridae család tagjai, burokkal rendelkező RNS vírusok. Felszínükön tüskeszerű képződmények találhatók, amelyek az elektronmikroszkópos felvételeken napkoronához hasonló képet nyújtanak. A tüskék fontos szerepet töltenek be a gazdasejt felszínén lévő struktúrákhoz, úgynevezett. receptorokhoz való kapcsolódásban. Ezt követően a vírus a sejtbe hatol, ott szaporodik, majd az újonnan képződött vírusok a sejt szétesésével kiszabadulnak, további sejteket fertőzve meg. A fertőzött sejtek pusztulását gyulladásos reakció kíséri, e két tényező (a sejtek szétesése és a gyulladásos reakció) felelős a betegség tüneteinek kialakulásáért.

A vírussal kapcsolódni képes receptor az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE-2), ami többféle emberi sejt felszínén megtalálható: a légutakon kívül a tápcsatornában, vesében, központi idegrendszerben, stb. Ezzel magyarázható, hogy a vírus által okozott fertőzés nem csupán légúti, hanem tápcsatornai tünetekkel is járhat, a fertőzött egyén légúti váladékain kívül székletével is ürítheti a vírust. A koronavírusoknak számos képviselője van, amelyek embert és többféle állatot fertőzhetnek meg, de rendszerint megtartják a faji határokat, tehát nem terjednek állatról emberre. A régebb óta ismert koronavírusok közönséges náthát és tápcsatornai fertőzéseket (hasmenést) okozhatnak. A koronavírusok a felső légúti virózisok 15-30 százalékáért felelősek. A nátha vagy a meghűlés, ahogyan gyakran emlegetik, szezonális előfordulású, a hideg évszakokra jellemző. Magától gyógyuló, legtöbb esetben szövődménymentes megbetegedésekről van szó, ezért legtöbbször nincs is szükség diagnosztikára, csupán légúti virózisként kezeljük ezeket.

– Az új koronavírus esetében azonban más a helyzet.

– A megszokott, banális fertőzésektől eltérő lefolyású megbetegedést okoznak az újabban megjelent koronavírusok. Az alsó légutakra terjed a fertőzés, potenciálisan súlyos vírusos tüdőgyulladást okozhatnak. 2002-2004 között a SARS-CoV-1 (severe acute respiratory syndrome coronavirus – súlyos, heveny légúti tünetegyüttest okozó koronavírus) vezetett járvány kialakuláshoz. Kínából indult, Ázsiában regisztrálták a legtöbb esetet, kisebb gócok alakultak ki Kanadában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és előfordultak esetek Európában is. A fertőzöttek száma meghaladta a nyolcezret, 774 halálesetet jegyeztek fel világszerte, a halálozási arány 10 százalék körüli volt.

A vírusgenom vizsgálata igazolta, hogy denevér vírusából származtatható és az emberre való terjedésében a cibetmacska játszhatott szerepet. 2012-ben a MERS-CoV (Middle-East Respiratory syndrome coronavirus) okozott kisebb kiterjedésű, de időben elhúzódó járványt. Az esetek zömét Szaud-Arábiában és a környező országokban regisztrálták, de szerte a világon előfordultak esetek anélkül, hogy jelentősebb másodlagos terjedés alakult volna ki. 2019 augusztusáig 2494 esetet és 858 halálozást jelentettek a világ 27 országából, a halálozási arány 35 százalék körüli volt. A vírus ez esetben is denevér koronavírusból származott, emberre való terjesztésében pedig a tevék játszhattak szerepet.

2019-ben jelent meg a legújabb koronavírus, a kínai Wuhan városban.

A betegség a COVID-19 (coronavirus disease – 2019), míg a vírus a SARS-CoV-1-el való rokonság alapján a SARS-CoV-2 nevet kapta.

Az előző két koronavírussal szemben a SARS-CoV-2 a terjedési képességével tűnik ki elsősorban.

December elejétől néhány hét alatt kiterjedt járvány alakult ki Kína több régiójában, 2020 januárjában pedig megjelentek a Kínán kívüli esetek is, a vírus rohamosan terjedt szerte a világban. 2020 március 11-én az Egészségügyi Világszervezet világjárványt hirdetett. Mindhárom új koronavírus esetében nyomon követhetőek azok a vírusgenomot érintő mutációk, amelyek lehetővé tették az állati eredetű koronavírusok emberi sejtekhez való alkalmazkodását, így természetes szelekcióval magyarázható a kialakulásuk.

A SARS-CoV-2 a legújabb embert megbetegítő koronavírus, megjelenésétől csupán néhány hónap telt el.

A kínai kutatók január elejére megvalósították a genom szekvenálását, diagnosztikai módszereket dolgoztak ki és ezeket az információkat elérhetővé tették. Ugyanakkor a világ különböző pontján több kutatócsoport kezdte intenzíven kutatni az új vírust. Az adatok napról napra gyűlnek, viszont még mindig sok tulajdonsága ismeretlen, illetve ellentmondásos adatok is napvilágot láttak.

Ahhoz, hogy teljes és valós képet kapjunk a vírusról, több időre, számos kísérletes és klinikai tanulmányra van szükség.

– Hogyan terjed ez a világjárványt okozó vírus?

– A SARS-CoV-2 levegő útján való terjedése vitatott. A legújabb adatok szerint, kísérletes körülmények között a vírus aeroszolban 3 óráig megőrzi fertőzőképességét, ami a levegő útján való terjedés mellett szólna. Ugyanakkor a COVID-19 betegek kórtermében nem sikerült kimutatni fertőzőképes vírust a levegőből, aeroszolhoz kötötten. A jelenlegi álláspont szerint az aeroszol révén való terjedés nem kizárt, de nem is a legszámottevőbb. Sokkal fontosabb viszont a cseppfertőzéssel és a szennyezett tárgyak közvetítésével való terjedés. A cseppfertőzés esetén a fertőzött egyén légúti váladékából származó, az aeroszolnál jelentősen nagyobb és nehezebb cseppek terjesztik a vírust. A hatékony átvitel ez esetben csak kis távolság esetén valósul meg. Egy-két méteres körzetben a cseppek a súlyuk miatt lerakódnak, nem maradnak a levegőben. Ezért ajánlott a legalább két méteres távolság betartása az emberek között.

– Mit kell tudni a maszk és a kesztyű használatáról?

– A maszk viselésével kapcsolatosan ellentmondásos információk keringenek. A jelenlegi álláspont szerint maszk viselése a beteg egyének számára ajánlott, ami csökkentheti a fertőző vírusokat tartalmazó nagyobb cseppek szórását. A különböző felületekre jutó vírusok néhány órán keresztül megőrzik fertőzőképességüket. Ezeket a felületeket (pl. kilincs, bevásárlókosár fogantyúja, stb.) megérintve szennyeződik a kéz, megfelelő higiénia hiányában pedig kézzel juttatható a vírus a száj, orrüreg, szem nyálkahártyájára. Szappanos kézmosással vagy alkoholos kézfertőtlenítő szerekkel eltávolíthatók vagy semlegesíthetők a koronavírusok a kéz felületén.

Egészségügyi maszkot gyártanak. Maszk viselése a beteg egyének számára ajánlott Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Gumikesztyű használata a hétköznapi tevékenységek során nem ajánlatos. A kesztyű viselésének, fel- és levételének szabályait nem ismerő egyének esetében a kesztyű jelentős fertőzési forrássá válhat.

A szennyezett tárgyak fertőtlenítésére klór (pl. nátrium-hipoklorit), hidrogén peroxid vagy alkohol alapú fertőtlenítőszerek használhatók. Ezeket a szereket a gyártó előírása alapján kell alkalmazni (lásd: koncentráció, a hatás elérése szempontjából optimális alkalmazási időtartam, milyen felületekre alkalmazhatóak).

– Vannak olyan személyek, akik tünetmentesek, mégis vírussal fertőzöttek. Mit tudunk a legveszélyeztetettebb korosztályról?  

– A COVID-19 járvány kialakulásának egyik meghatározó tényezője a tünetmentes fertőzés lehetősége.

Egyes fertőzött egyéneknél nem alakul ki betegségre utaló tünet. Másrészt, a megbetegedett egyének a tünetek megjelenése előtt már fertőzhetnek.

Nem tudjuk pontosan, mikortól válik egy fertőzött egyén vírusterjesztővé. A vírust ürítő személyek átlagosan 2-3 másik személyt fertőzhetnek meg, viszont a terjedés nem egyformán hatékony. Léteznek az úgynevezett „supersrpreader” (szuperterjesztő) személyek, akik nagy számú kontaktszemélyt, akár 10-20 személyt is képesek megfertőzni. A betegség súlyosabb lefolyású, illetve az elhalálozási arány magasabb az idősebb korosztályban és a társbetegségekkel rendelkező egyéneknél (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, idült légúti betegségek, szívbetegségek).

Egyre több helyről jelzik azonban, hogy fiatalabbaknál is kialakulhat súlyos betegség.

A COVID-19 egyik jellegzetessége, hogy kisgyerekeknél egészen ritka a tünetekkel járó megbetegedés. Járványtani szempontból viszont óriási jelentősége van annak a ténynek, hogy

a fiatal, tünetmentesen fertőzött egyének jelentősen hozzájárulnak a vírus terjesztéséhez.

Ezért fontos a szociális eltávolodásra irányuló előírások betartása. Az eltávolodás nem csak a saját védelmünkre szolgál, hanem az esetleges tünetmentes fertőződésünk esetén megakadályozzuk a vírus terjedését.

– Aggodalomra ad okot, hogy úgy tűnik nincs elég teszt, nincs hatékony gyógyszer sem.

– A járvány elleni küzdelem egyik fontos pillére a diagnosztika. Tekintettel arra, hogy új, klinikai laboratóriumokban a vírus megjelenése előtt nem használt speciális tesztekre van szükség, ezek kidolgozása, a meglévő diagnosztikai rendszerekre való adaptálása, legyártása, forgalomba hozása, beszerzése időigényes folyamat. Éppen ezért, egyes kivételektől eltekintve, mint például Dél-Korea, Németország, a legtöbb ország diagnosztikai kapacitása korlátozott. Ezzel magyarázható, hogy nem rendelkezünk közkívánatra, tömegesen végezhető tesztekkel, a tesztelés indikációit továbbra is jól meg kell fontolni.

Nem létezik bizonyítottan hatékony SARS-CoV-2 ellenes gyógymód.

Az eddigi próbálkozások HIV, influenza, malária, SARS-CoV-1, MERS-CoV ellenes szerekkel történtek. Az antivirális szerekkel a vírus replikációjának valamelyik szakaszát próbálják befolyásolni.

Arra vonatkozóan, hogy melyik szer milyen mértékben válik be, a későbbiekben fogunk választ kapni.

Az antivirális szerek mellett az immunmodulátor (az immunrendszer működését megváltoztató) szerek szerepét próbálják meghatározni.

– Mi lesz tavasszal, melegben?

– A járvány további alakulását nem lehet egyértelműen előrejelezni. Alakulását több tényező befolyásolhatja.

Nem tudjuk pontosan, hogyan viselkedik a vírus a melegebb évszakokban.

A légúti megbetegedéseket okozó vírusok fertőzőképessége általában csökken a hideg évszakok elmúltával.

A SARS-CoV-2-ről viszont dokumentálták, hogy a melegebb éghajlatú országokban is terjed.

A szociális eltávolodás lelassíthatja a vírus terjedését, a járványügyi előírások betartása hozzásegíthet a járvány elhúzódóbb kibontakozásához, ami kevésbé terheli meg az egészségügyi rendszert. Az elhalálozási arány, amelyről szintén ellentmondásos adatok keringenek, a vírus tulajdonságain túlmenően a kritikus esetek ellátására való kapacitástól, az egészségügyi rendszer túlterheltségétől, a járvány dinamikájától is függ. Új vírusról lévén szó, jelenleg a lakosságban a fertőzéssel szembeni fogékonyság általános.

Minél többen esnek át a fertőzésen, annál több személy válik védetté, ami a járvány természetes kioltását eredményezheti.

Nem tudjuk, a védettség milyen időtartamú lesz. Rövid ideig tartó védelem esetében (mint a náthát okozó koronavírusok esetében) lehetséges lesz az újrafertőződés és újabb fertőzési hullámok jelenhetnek meg. A vírus virulenciája (megbetegítő képessége) fokozódhat idővel, agresszívebbé válhat vagy épp ellenkezőleg, veszíthet virulenciájából.

– Dolgoznak az oltás kifejlesztésén.

– A vírussal szembeni küzdelemben fontos szerepe lesz az oltásnak. Többféle oltás kifejlesztésén dolgoznak. A koronavírus tüskéje elleni ellenanyagok megakadályozzák a vírus sejtbe való jutását, ezáltal megelőzhető a fertőzés kialakulása. Immunizálás céljából ezért célszerűnek tűnik a tüske antigénjével megismertetni a szervezetet, immunválaszt kialakítani ellene, ami a későbbi vírussal való
találkozás esetében védelmet biztosíthat.

Az oltás biztonságosságának és hatékonyságának ellenőrzése számos vizsgálatot igényel, a szükséges mennyiség előállítása szintén időbe telik, ezért a legderűlátóbb előrejelzések szerint sem valószínű az oltás nyár-ősz előtti alkalmazhatósága.