Ausztrália és Kanada sem vesz részt, ha idén rendezik az olimpiát
Az Ausztrál és a Kanadai Olimpiai Bizottság is úgy döntött, hogy nem vesz részt a 2020-as tokiói olimpián a koronavírus-járvány miatt, és arra biztatja atlétáit, hogy úgy készüljenek, mintha a játékokat egy évvel elhalasztották volna.
Az Ausztrál Olimpiai Bizottság hétfőre virradóra döntött úgy, hogy az ország küldöttsége nem vesz részt a tokiói nyári olimpián a koronavírus-járvány miatt. Matt Carroll főtitkár szerint a végrehajtó bizottság anélkül döntött így, hogy megvárta volna a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tanácsát az ügyben. A kanadaiak határozata vasárnap este látott napvilágot, azaz ha a tokiói játékokat meg is tartják a tervezett időpontban, biztonsági okokból sem olimpikonjaikat, sem paralimpikonjaikat nem engedik el a japán fővárosba.
A hétvégén amúgy több nemzeti szövetség vezetősége is az olimpia halasztása mellett érvelt.
„A nyári játékok nem tarthatók meg júliusban az olimpia szellemiségével összhangban” – fogalmazott Bogdan Gabrovec, a Szlovén Olimpiai Bizottság elnöke, aki kiemelte, azért tartja indokoltnak a későbbi rendezést, mert a sportolók számára nem egyenlők a felkészülési lehetőségek a világjárvány hatására.
A norvég bizottság elnöke, Berit Kjöll is az olimpia átütemezését kérte: „Tekintettel a Norvégiában és a világ nagy részén uralkodó homályos helyzetre, nem lenne felelős döntés a sportolókat Tokióba küldeni a világjárvány megszűnése előtt”. Nic Coward, a Brit Atlétikai Szövetség első embere szerint a halasztással lekerülne a stressz a versenyzőkről, hogy a koronavírus-járvány közepette is elvégezzék azt a mennyiségű edzésmunkát, amennyire négy hónappal az ötkarikás játékok előtt szükség van.
Hétfőn megszólalt Abe Sinzó, Japán miniszterelnöke is, aki először beszélt az olimpia esetleges elhalasztásáról.
– mondta Abe Sinzó.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság igazgatótanácsa vasárnap rendkívüli ülést hívott össze, majd az erről szóló hivatalos közleményben jelezte, hogy több lehetséges forgatókönyvet is kidolgoznak, melyek érinthetik a játékok kezdési időpontját is. A nemzetközi szövetség felhívta a figyelmet, hogy rengeteg szempontot figyelembe kell venni a forgatókönyv-tervezés során, beleértve egyebek közt a már lefoglalt szállások menedzselését vagy éppen 33 olimpiai sportág versenynaptárának átalakítását.
A vasárnap elindított megbeszélés-sorozatot négy héten belül tervezik lezárni.
Thomas Bach NOB-elnök a koronavírus-járvány terjedése ellenére egyelőre kitart a játékok július 24-ei rajtja mellett, ugyanakkor a háttérben vizsgálja egy esetleges halasztás következményeit és a lehetséges új időpontokat.
Ami az esetleges új időpontot illeti, a jövő nyár nagy része foglalt, egyebek közt akkor rendezik a világjárvány miatt egy évvel későbbre tolt labdarúgó Európa-bajnokságot június 11. és július 11. között, akkor lesz az úszó-vb Fukuokában július 16. és augusztus 1. között, az atlétikai világbajnokság Eugene-ban augusztus 6-ától 15-éig, ezért csak 2021 késő nyarán vagy őszén lehetne az olimpia, esetleg 2022 nyarán.
A dpa német hírügynökség szerint
soha nem látott, monumentális döntés lenne, ha a tokiói olimpiát nem a kiírt időpontban tartanák meg, hiszen olimpiát még egyszer sem kellett halasztani, míg törlésekre csak világháborúk alatt volt példa.
A koronavírus-járvány miatt számos olimpiai selejtezőt lefújtak, jelenleg Magyarországot 84, Romániát pedig 59 sportoló képviseli Tokióban.
Több mint 55 ezren gyűltek össze vasárnap Szendaiban az olimpiai láng megtekintésére, annak ellenére, hogy a japán kormány kérte, ne legyenek nagyobb csoportosulások a helyszíneken. A fáklyát egy arany tartóedényben állították ki a város pályaudvaránál, ahol csakhamar 500 méretes sor alakult ki, sok ember szájmaszkot viselve várakozott. Japánban a láng 121 napon át, 47 japán prefektúrán keresztül mintegy 20 ezer kilométert tesz meg a hagyományos lángváltó keretében.