Húsvét utánra jósolják a koronavírus-járvány csúcsát, júniusra pedig a lecsengését
Jól átgondolt intézkedéseknek bizonyultak a koronavírus terjedésének a megakadályozása érdekében bevezetett előírások, a cél ugyanis az, hogy válaszfalat húzzanak fel a külföldről hazaérkezett, életerős, de a fertőzés kockázatát hordozó vendégmunkások, hazatérők és az itthon maradottak közé.<
„Nem minden csomaggal hazaérkező ember jön Olaszországból” – hívja fel a lakosság figyelmét portálunkon keresztül Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője annak kapcsán, hogy az intézmény nagyon sok alaptalan bejelentést kapott az utóbbi időben olyan, külföldről hazaérkezett utazókról, akikre nem vonatkozik semmilyen kötelező izolációs intézkedés.
Alkalmanként nem csak a lakosságtól, hanem még a helyhatóságoktól is kapnak ilyen jellegű bejelentéseket, és az utánajárás jelentősen túlterheli az igazgatóságot. Ugyanakkor olyanok is vannak – amint arról pénteken tájékoztatott Tar Gyöngyi –, akik a határlezárások hírére fejvesztve hazamenekültek külföldről, majd az utcáról hívták fel az egészségügyi igazgatóságot, hogy biztosítsanak szállást számukra a lakhelyi elkülönítés idejére, mert nincs ahol megszálljanak.
„Ez messze felőröli az én kollégáim embertelen erőfeszítéseit. A mi korlátaink, energiáink is végesek,
Az ilyen helyzetek viszont felborítják a rendet, lefoglalnak egy csomó energiát és időt, amit meg lehetne spórolni” – fogalmazott az intézmény vezetője, arra kérve a hasonló helyzetben lévőket, hogy hazatérésük előtt gondoskodjanak az itthoni elszállászolásukról ismerősöknél, rokonoknál vagy akár panziókban.
A lakosságtól pedig azt kérte, tájékozódjanak a koronavírus szempontjából kockázatosnak minősített térségekről és csak azokról a hazaérkezőkről tegyenek bejelentést az igazgatóságon, akik ilyen országokból jöttek haza.
Az igazgatóságnál már önkéntesek is dolgoznak azért, hogy minél gyorsabban leellenőrizzék a bejelentéseket, illetve hogy a rengeteg beérkező adatot minél gyorsabban feldolgozhassák és továbbítsák – lassan már nem tudnak helyet és számítógépeket biztosítani az önkénteseknek –, de a telefonvonalak így is állandón túlterheltek. Ha valaki önkéntes munkával segítené az egészségügyi intézmények munkáját, az elektronikus levélben érdeklődjön. De az is egyfajta önkéntes munka lehet, ha valaki felhívja – kerülve így a társas érintkezést – a környezetében élő időseket, megnyugtatja őket, és hiteles információkkal látja el őket, vagy udvariasan felvilágosítja őket az otthonmaradás fontosságáról, mert lehet, hogy némelyikükhöz nem jutottak el ezek az információk – mondta Tar Gyöngyi azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt napokban éppen a legveszélyeztetettebb korcsoportba tartozókkal voltak tele a parkok, köztéri padok.
A szükségállapot része, hogy a rezidens orvosokat beosztják azokra a kórházi osztályokra, ahol a leginkább szükség van a személyzet bővítésére, az iskolaorvosokat is bevonták a kórházi munkába, de önkéntes munkát vállalhatnak az orvostanhallgatók, illetve az asszisztensképzők diákjai is. Rájuk akkor lesz szükség, ha megnő a kórházakra háruló munka mennyisége, az elosztásukról hétfőtől rendelkezik az egészségügyi igazgatóság. A mentőszolgálattól és a kórházaktól kapott kérések alapján az egészségügyi igazgatóság már hivatalosan megkereste a Maros megyei igazgatóságot, hogy küldjék haza a Hargita megyei rezidenseket, de egyelőre nem kaptak választ kérésükre – tájékoztatott pénteken Tar Gyöngyi.
A kórházakban már elkészítették a vonatkozó protokollokat, helyzetszimulációkat végeznek, hiszen az egészségügyi rendszer éppen a védőoltásoknak köszönhetően rég nem találkozott ilyen mértékű járványfenyegetéssel.
Az egészségügyi dolgozókat is szeretném megnyugtatni, hogy ha betartják az előírásokat és védőöltözetet, illetve a megfelelő helyzetben maszkot viselnek, és ha mindenki tudja, hogyan kell viselkednie, mire kell odafigyelnie, az alapvető higiéniai szabályokat hogyan kell betartania, akkor nem lesz baj” – fogalmazott Tar Gyöngyi. Elmondta, nagyon jónak tartja, hogy adománygyűjtő akciók is indultak annak érdekében, hogy ne fogyjanak el a kórházakban a különböző eszközök, illetve védőfelszerelések, ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az egészségügyi minisztérium is fokozottan támogatja a kórházakat, és számos eszközbeszerzés is folyamatban van az egészségügyi rendszerben.
Tar Gyöngyi tapasztalata szerint okos és jól átgondolt intézkedéseknek bizonyultak a koronavírus terjedésének a megakadályozása érdekében Romániában bevezetett eddigi előírások, a cél ugyanis az, hogy válaszfalat húzzanak fel a külföldről hazaérkezett, életerős, de a fertőzés kockázatát hordozó vendégmunkások és hazatérők, illetve az itthon maradottak – gyakran idős, beteg családtagok, rokonok – közé.
Ha ezt a válaszfalat sikerül fenntartani, kevés áldozattal vészelheti át a térség ezt az időszakot,
éppen ezért Tar Gyöngyi még azoknak a külföldről hazatérteknek sem ajánlja idős szüleik, nagyszüleik meglátogatását, akikre nem vonatkozik semmilyen izolációs előírás, ugyanis egy esetleges fertőzés az idősekre halálos veszélyt jelenthet. Így megelőzhető lehet az, hogy a súlyos esetek túlterheljék a kórházakat, amint az Olaszországban történt. A lehető legkevesebbre kell csökkenteni a társas érintkezéseket.
„Én abban bízom, hogy ha észszerűen és kellő empátiával, szolidaritással kezeljük a helyzetet, akkor jól fogunk vizsgázni. Nem fogunk örökre megszabadulni ettől a betegségtől, de hátha meg tudjuk kímélni a legsérülékenyebb korosztályt, embereket és családokat attól, hogy szenvedjenek. A becsléseket illetően én is csak arra tudok hagyatkozni, amilyen szakmai feltételezéseket láttam a valószínűségszámítások alapján.
A szakemberek húsvét utánra jósolják a csúcsot, és hogy a járvány megcsendesedik júniusra, ha betartjuk a szigorú intézkedéseket. Ha sikerül így átvészelni a nyarat, akkor a szakemberek azt valószínűsítik, hogy őszre jöhet egy újabb hullám. Hátha az nem lesz ilyen riasztó.
Addig a diagnosztikai kapacitás mindenképpen fejlődni fog, valószínűleg a gyógyítási kapacitás is, hiszen nemzetközi szinten már több gyógyszer-kombináció áll kipróbálás alatt, és úgy néz ki, hogy vannak reménykeltő eredmények.
Az oltóanyag piacra kerüléséig a legoptimistább feltételezések szerint még egy évet kell várni.
Már sok helyen végeznek ilyen kutatásokat, de tudomásul kell venni, hogy a nagyon szigorú biztonsági intézkedések, az előírt tesztelési periódusok miatt nem valószínű, hogy egy évnél rövidebb időn belül nagy mennyiségben elérhető lesz. Ez egy versenyfutás az idővel. Minél tovább ki tudjuk zárni a térségünkből a megbetegedéseket, annál közelebb kerülünk ahhoz a pillanathoz, amikor használható oltóanyag vagy biztonságos gyógyszer a piacra kerül” – fogalmazott Tar Gyöngyi.