Milyen pozitív hozadéka van a koronavírus-járványnak? A természet tudna mesélni...

Lehangoló hírek egyre-másra a koronavírus-fertőzés okozta felfüggesztésekről, elhalasztásokról, bezárásokról – erről szól manapság minden. Viszont ha eltekintünk a humán jelenlétet érő mellékhatásoktól és a természet irányából közelítjük meg a problémát, már sokkal derűsebb a kép

Elsőként vegyük górcső alá Kínát. Az orvostudomány magas szintű igénybevétele mellett a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnak (NASA) is bőven adott munkát a járvány. A műholdak segítségével megállapították:

drasztikus mértékben csökkent a légszennyezettség az országban.

Leginkább a légköri nitrogén-dioxid koncentrációban javult a helyzet, amelynek elsődleges „forrása” a közlekedés és az ipar. A leállított ipari tevékenység, a korlátozott szárazföldi és légi közlekedés nyomán

előbb Vuhan tartományban, később rohamosan az ország más területein is javult a levegő minősége.

A kutatók szerint a 2008-as gazdasági világválság szintén „jólesett” a természetnek, de akkoriban csupán egy fokozatos csökkenést figyeltek meg, amely idővel a visszájára is fordult.

Februárban a „jó minőségű levegő” napok 21,5 százalékkal növekedtek annak köszönhetően, hogy visszaesett a szén-dioxid kibocsátás is.

A Norvég Klímatudomány Intézet (CICERO) előrevetítette: amennyiben egy évig kitartana ez a tisztaság,

50-100 ezerrel kevesebb perinatális (magzati és csecsemőkori) halálozás következne be az országban a légszennyezettség miatt.

Amint Marshall Burke, a Stanford Egyetem környezettudósa fogalmazott, „a január-február időszakban mintegy 4 ezer öt éven aluli és 73 ezer hetven év feletti idős maradhatott életben”. A korlátozott tevékenységek miatti levegőtisztulás azt eredményezheti, hogy az ázsiai ország éves károsanyag-kibocsátása 1 százalékkal fog csökkenni, amit semmilyen más módon nem tudtak volna előidézni – mutatott rá a tudós. Más országok tekintetében is történtek gyökeres változások. 

Olyan szmog-uralta nagyvárosok levegője tisztult ki rövid időn belül, mint Teherán és Bejrút.

A tengerentúlról is jótékony hatásokról számolt be a Columbia Egyetem. A kutatók szerint a majdnem kilencmilliós New York-i lakosság 35 százaléka letett a személyautó használatáról, ez pedig látványosan a felére csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást a városban.

Jelentős visszaesést tapasztaltak a légkör szén-monoxid koncentrációjában is, az 5-10 százalékos csökkenés többek között a metán gázok tekintetében is megfigyelhető.

Az EU Föld-megfigyelési programja (Copernicus) bevetette a Sentinel-5P műholdat a mérések nyomon követésének érdekében. Marco Percoco milánói közlekedés-gazdaságtani kutató úgy nyilatkozott, hogy

soha egyetlen mérés sem szolgáltatott ilyen nagy mértékű javulást sehol a világon.

Az Olaszországban fokozatosan bevezetett korlátozások a Kínához hasonló levegőminőség-javulással jártak. Az ipar leállása és a mobilitás drasztikus csökkenése szintén a nitrogén-dioxid erőteljes visszaesését produkálta az északi részen, amely nem mellékesen Európa egyik legszennyezettebb levegőjű vidéke.

Milánó sűrű gépjárműforgalma miatt (52 személyautó jut 100 főre) kritikus pontja a légszennyezettségnek. Általánosságban véve az év ezen időszakában a szmog miatt teljesen szürke az égbolt, viszont a járvány hozadékaként az utóbbi hetekben teljes kitisztult a városi légtér.

A brit főváros levegőjét is lényegesen tisztábbnak mutatták a műszerek: Londonban a múlt hétfői csúcsszennyezés közepette az egy héttel korábbi, kritikusnak mondható 96-os besorolás lecsökkent 20-ra. Hasonló eredményeket produkáltak a francia, spanyol, svájci és csehországi nagyvárosok is.