Az ellenállás lassíthatja a román nyelv elsajátítását
Ha már otthonülésre biztatjuk egymást, jó lehetőség lehet ez az időszak egy idegen nyelv elsajátítására is, vagy az ország nyelvének gyakorlására filmek, könyvek, tanulóvideók révén. Arra voltunk kíváncsiak, Marosvásárhelyen milyen nyelvtanulási szokások léteznek a magyar felnőttek körében.
A legutóbbi, 2011-es hazai népszámláláskor a marosvásárhelyiek 52,3 százaléka vallotta magát román, és a megkérdezettek 46,6 százaléka magyar anyanyelvűnek. Az utóbbiak közül pedig egyre kevesebben vallják azt, hogy magas szinten beszélik az ország nyelvét, ugyanis sok olyan munkalehetőség van, amelyhez nem szükséges a román nyelv magas szintű elsajátítása.
Tizenkét évvel ezelőtt költözött Magyarországról Marosvásárhelyre Badics Petra, akit színészként és rádiós műsorvezetőként ismertek meg a marosvásárhelyiek, ma már televíziós műsorvezetőként is dolgozik, és egy óvodáskorú kislány édesanyja. Még soha nem járt azelőtt Marosvásárhelyen, amikor egyszer spontán eldöntötte, hogy felvételizik az itteni Művészeti Egyetemre.
„Szóltak egyik kedd este, hogy itt is van színi egyetem, szerda reggel beültem Török András színész mellé, és jöttem felvételizni” – meséli Badics Petra, aki a férje miatt döntött úgy, hogy itt is marad egyetem után, hiszen férjének már kialakult élete volt itt. „Nem adnak el, mert már sok mindent értek, és
de alapvetően nem beszélem a nyelvet, mert nem nagyon voltam rákényszerülve soha, hogy használjam” – meséli a Győrből ide költözött műsorvezető, aki már kétszer is nekifogott románt tanulni magánúton, de idő hiányában abbamaradt.
{A}
Mihály Alpár Székelyudvarhelyről költözött Marosvásárhelyre, és informatikusként kapott munkát, de úgy érezte, nagyon alulmarad a kollégákkal, kliensekkel való beszélgetésben, amiért nem uralja kellőképpen a román nyelvet, ezért döntött úgy, hogy magántanárhoz fordul.
„Pár hónap alatt gyakoroltam annyit, hogy meg mertem szólalni románul a román anyanyelvűek mellett is, azóta is
– meséli az informatikus.
A szociológiai felmérések azt mutatják, ha valaki mindkét nyelvet jól uralja, több lehetősége van a szakmai életben. Molnár Andrea, a Hollywood nyelvstúdió tanára lapunk megkeresésére válaszolva elmondta, nagyon nagy érdeklődéssel fogadták a marosvásárhelyiek a tavaly ősszel kiadott román nyelvű tananyagukat, és a nyelvóráiknak negyven százaléka felnőtt.
„A gyerekek főként az érettségire való felkészülés céljából fordulnak hozzánk, illetve azért, hogy iskolában jobban teljesítsenek, és bátrabban merjenek megszólalni román órákon, vagy akár azért, hogy merjenek szocializálódni a román gyerekekkel. A felnőtteknek nagyon fontos az, hogy helyt tudjanak állni munkahelyükön, magabiztosan szóba álljanak bárkivel, hivatalos ügyeket intézzenek gond nélkül, és sok esetben akár jobb munkahelyi lehetőségeket is biztosít a román nyelv tudása számukra” – fejtette ki a tanár klienseik motivációit.
Mind a gyerekek, mind a felnőttek esetében a gond az, hogy akárcsak más idegen nyelv esetében, románul sem mernek megszólalni, mert nem volt részük olyan képzésben, nem tanultak olyan környezetben, amelyben a beszéd gyakorlása aktív része legyen a tanulási tevékenységnek – mutat rá a hiányosságokra a nyelvtanár.
„Mivel félnek, és teljesen bizonytalanok abban, hogy képesek elmondani egy helyes mondatot románul, ezért inkább nem teszik. Sajnos a temérdek elmélet, szabály és szövegelemzés nem vezet ahhoz az eredményhez, hogy magabiztos nyelvtudást nyújtson. Ezzel ellentétben, ha pont a másik irányból közelítjük meg, azaz eljuttatjuk a tanulót egy olyan szintre a nyelvtudásban, amikor ő magabiztosan és helyesen használja a nyelvet, akkor ő már képes arra, hogy bármilyen szöveget kielemezzen és megértsen, vagy továbbfejlessze tudását egy konkrét témán belül, mint például az irodalmi vagy orvosi szaknyelvben” – magyarázza Molnár Andrea.
Hozzátette, létezik egy másik fontos tényező, amelyet nem lehet nyelvtanulási akadálynak nevezni, mégis rettenetesen lelassíthatja vagy akár teljesen visszatarthatja a tanulót attól, hogy megtanuljon egy nyelvet, éspedig az ellenállás, amit az adott nyelv iránt érez. „Ezért első lépésként fontosnak tartjuk azt, hogy
amikor szüksége van rá, amivel megkönnyítjük a mindennapjainkat, és elérjük céljainkat. Nem engedhetjük azt, hogy egy idegen nyelv megakadályozzon céljaink elérésében, és kiváló lehetőségek kihasználásában” – foglalja össze a nyelvtanár. Úgy véli, óriási önbizalmat ad a nyelvtanulás az embereknek, és pár héten belül kapnak visszajelzést arról, hogy sikeresen használják a nyelvet, és szégyenérzet nélkül meg mernek szólalni.
„Nem a hagyományos oktatás szerint történik a tanulás, hanem egy teljesen új módszer szerint, azaz a tanuló saját tempója szerint halad egyedül, de képzett tanári felügyelet mellett. A tevékenységeik nyolcvan százalékát az elmélet gyakorlatba ültetése jelenti, a beszéd gyakorlása, ezért mernek megszólalni románul, és saját mondatokat alkotni, amikor szükség van rá” – részletezte a nyelvtanulási módszereiket Molnár Andrea.