Szükségállapot: mit is jelent?

Szükségállapot lép életbe hétfőtől Romániában a koronavírus-fertőzés terjedése miatt – jelentette be szombat délután Klaus Johannis államfő. Összefoglaltuk, hogy ez mit is jelent(het) a gyakorlatban.

Románia államelnöke számára az alkotmány 93., a kivételes intézkedéseket taglaló szakasza teszi lehetővé, hogy az egész országban vagy egyes területi-közigazgatási egységekben bevezesse az ostromállapotot vagy a szükségállapotot, és az intézkedés foganatosításától számított legfeljebb öt napon belül kérje a parlamenttől ennek jóváhagyását.

{K1}

A szükségállapot legtöbb 30 napra foganatosítható, ez idő alatt a központi végrehajtó hatalom és a helyi közigazgatás bizonyos hatáskörei a katonai hatóságok és más központi hatóságok, elsősorban a belügyminisztérium felügyelete alá kerülnek.

A szükségállapot olyan rendkívüli állapot, amelyet az alkotmány értelmében vagy akkor hirdethetnek meg, ha a nemzetbiztonságot vagy a demokráciát fenyegető súlyos veszélyhelyzet alakult vagy alakulhat ki, illetve természeti katasztrófa esetén.

{A}

A meghatározás szerint olyan rendkívüli, nem katonai jellegű esemény esetén rendelik el, amely mértéke és intenzitása révén veszélyezteti a lakosság életét és egészségét, a környezetet, a fontosabb anyagi vagy kulturális értékeket, a normalitás helyreállítása érdekében pedig sürgős lépésekre, külön források biztosítására, illetve a rendelkezésre álló erőforrások egységes koordinálására van szükség.

Ilyen esetben a szükséges intézkedéseket a Vészhelyzeteket Menedzselő Országos Rendszer hozza meg, amelyet a belügyminiszter vezet, és a miniszterelnök koordinál.

Szükségállapot idején korlátozhatók bizonyos polgári jogok, kivéve az alapvető szabadságjogokat.

Ilyen helyzetben a hatóságok korlátozhatják vagy megtilthatják a járművek és az emberek közlekedését bizonyos helyeken vagy időpontokban, illetve indokolt esetben kijárási engedélyt adhatnak. Razziákat szervezhetnek, kizárólagos jogot kapnak a nyilvános rendezvények engedélyezésére, evakuálhatják azon személyeket a szükségállapot által érintett területről, akiknek a jelenléte nem indokolt, ideiglenesen bezárhatják az üzemanyagtöltő-állomásokat, vendéglőket, kávéházakat, klubokat, kaszinókat, az egyesületek székhelyeit és egyéb nyilvános helyeket.

Emellett megtilthatják a közúti, vasúti, tengeri, folyami és légi közlekedést bizonyos útvonalakon, továbbá észszerűsíthetik az alapélelmiszereket és más létszükségleti javakat.