Káosz van a disznótartásra vonatkozó tervezett szigorítással kapcsolatban: a közvitára bocsátott rendelettervezet politikai csatározás témájává vált, de még az agrárszektorban sincs egyetértés a sertéspestis terjedésének visszaszorítása érdekében bevezetendő előírások kapcsán.
Félretájékoztatással vádolta a Szociáldemokrata Pártot (PSD) Adrian Oros mezőgazdasági miniszter, miután a PSD arról tett közzé Facebook-bejegyzést a napokban a mezőgazdasági minisztérium és az országos állategészségügyi hatóság közösen kidolgozott rendelettervezetéről, hogy
a liberális párt (PNL) be akarja tiltani a háztáji sertéstartást.
{A}
„Biztosíthatunk minden romániai állampolgárt, hogy nevelhetnek sertéseket háztáji körülmények között, a minimális biológiai biztonsági kritériumok betartásával” – nyilatkozta az Agrointel mezőgazdasági szakportálnak a mezőgazdasági tárca vezetője a közvitára bocsátott szabályozásról. Időközben
a tervezet ellen petíciót indítottak, majd rövidesen vissza is vonták azt a kisgazdasági sertéstartók.
Egyébként a már majdnem egy éve kidolgozás alatt álló tervezet is hasonló utat járt be korábban: bevezette, majd a betarthatatlan előírásokra – például a háztáji disznóvágásokra vonatkozó kötelező állatorvosi jelenlétre – hivatkozó szakmai kritikák miatt hamarosan vissza is vonta azt a szaktárca a tél kezdetén.
A szabályozást már a kezdetek óta ellenzi Sebestyén Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának tagja, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, és mint azt elmondta, a tervezet az azóta elvégzett módosításokkal csak még rosszabb lett. Több kifogásolható újdonságot is tartalmaz, kezdett bele a felsorolásba a szakpolitikus. Elsőként a háztáji körülmények között tartható sertések számának korlátozására tért ki, amelynek értelmében
legfeljebb öt disznót nevelhet egy gazda.
A szabályozás megtiltja a háztáji szaporítást is, és megszabja, hogy
a malacok csak engedélyezett tenyésztelepről szerezhetők be.
Utóbbival a minőség a gond, ugyanis a telepek sertésállományai genetikai szempontból nem úgy vannak kitenyésztve, hogy háztáji takarmányt fogyasszanak – mondta Sebestyén Csaba. De kétségei vannak az ellátással kapcsolatban is, hiszen – mint mondta – a malacok felét most is külföldről importálják, mert még a hizlaldákat sem tudják ellátni a hazai tenyésztők. Még aggályosabbnak tartja, hogy
a tervezett szabályozás megtiltja a zöldtakamányozást, a háztájban nevelt disznók adásvételét, a szabad, illetve félszabad sertéstartást
– ami például a mangalica és még néhány fajta esetében alapvető fontosságú tartási feltétel –, valamint előírja azt, hogy az állatorvosnak meg kell néznie a levágásra szánt élő állatot a disznóvágás napján, ami teljesíthetetlen kihívás elé állítja majd a szakembereket a sertésvágási idényben.
Szabálysértésre kényszerítheti a tervezett előírás a szakembereket és a gazdákat egyaránt, aminek az illegális disznótartás és ennek következtében a sertésbetegségek elterjedése lehet a következménye, miközben
azt kellene betiltani, hogy egyes tenyésztők az országban keresztül-kasul hordozva állataikat törvénytelenül kereskedjenek a disznókkal
– véli Sebestyén Csaba. Kérdésünkre elmondta, a szaktárca egyeztetett az előírások kidolgozása előtt a szakmai szervezetekkel, de azokban az ipari sertéstartók lobbija a legerősebb, így nem meglepő, hogy a háztáji sertéstartás szenvedi meg a majdani szigorításokat. Mindazonáltal azt gondolja, hogy
politikai szempontból senki nem fogja megkockáztatni, hogy bevezessen egy törvényt, amely megöli a háztáji disznótartást,
de ha ezt sürgősségi kormányhatározattal mégis megteszik, megszűnik a kisgazdaságokban a disznótartás, mire a parlamenti szakbizottságok megvitatják az új törvényt és előterjesztik a szükséges módosításokat a döntéshozó kamara számára.
Az illegális sertéstartás már most is elterjedt, hiszen 15 évvel a fülszámozási kötelezettség bevezetése után
a gazdák egy része még mindig teszi a tudatlant, amikor elcsípik, hogy neki nem volt tudomása erről a kötelezettségről
– fakadt ki lapunknak a jelenlegi helyzetet jellemezve Kincses Sándor. A Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője nagyjából egyetért a közvitára bocsátott intézkedéstervezettel, igaz – mint mondta –, mindannyiszor felháborodik, ahányszor a sokadjára módosított szabályozást újraolvassa. A disznóvágás napján történő állatorvosi szemrevételezés kötelezettségét ő is kifogásolja, de a zöldtakarmányozás betiltását nem. Utóbbival ugyanis az a gond, hogy
az emberek az árokpartokról, illetve mindenhonnan vágják a zöldet, amivel bevihetik a háztáji gazdaságba a vaddisznók által is terjesztett betegségeket.
A szigorításra azonban szükség van, ugyanis meglátása szerint jelenleg nagy gondok vannak az ágazatban. Nem az egy-két állatot tartó gazdákkal vannak problémák, hanem azokkal a kupecekkel, akik üzletszerűen, de illegálisan kereskednek az állatokkal – mondta. Ezek ellen
senki nem tesz semmit, a rendőrség csak nagyon keveset, a pénzügy pedig semmit, miközben véleménye szerint az, aki évente több száz disznót elad, az kereskedő
– folytatta Kincses Sándor, aki szerint „változtatni kell a törvényen és a büntetések mértékén is”. Az állatszállítmányra vonatkozó állategészségügyi bizonylat hiánya miatt például 300 lejes pénzbírság jár, amit könnyedén kifizet egy kupec, és folytatja útját.
Ha az állatok nincsenek fülszámozva, a szakhatóság 48 órára elkobozhatja azokat, ha addig nem mutatja be a szükséges igazoló okiratokat a tulajdonos, akkor állatait leölheti és a gazda költségén megsemmisíttetheti az igazgatóság.
Csakhogy a szakhatóságnak nincs hol tartania az elkobzott állatokat, sőt az sem tisztázott, hogy kinek kell lefoglalnia azokat, ha pedig leöletnék az elkobzott sertéseket, azzal csak a maguk bajár gyűjtenék meg, mert a gazda nem fog fizetni az állatok megsemmisítéséért, a biohulladék-elszállító cég pedig előzetes fizetség hiányában el sem szállítaná a tetemeket – sorolta tovább a gyakorlati problémákat a szakember. Megjegyezte, jártak már pórul hasonló helyzetben, amikor felhívták a pénzügyi csalások elleni regionális felügyelőséget, de onnan azt a választ kapták, hogy nem érnek rá, mert a pénztárgépeket kell ellenőrizniük, a gazdasági rendőrséget értesítve pedig felhívták a figyelmüket, hogy ha megsemmisítik az állatokat, akkor odalesz a bizonyíték.
A törvény értelmében is számtalan hatóság feladatkörébe tartozik a disznótartás és -szállítás, illetve ezek egészségbiztonsági körülményeinek ellenőrzése, valamint a kereskedelemé – a polgármesteri hivatalok mezőgazdasági referenseitől kezdve a közegészségügyön át a közpénzügyig, a mezőgazdasági kamarákig stb. –, de
egyetlen hatóság sem tesz ez ügyben semmit, némelyiknél talán nem is tudnak róla, hogy a törvény értelmében ilyen feladataik is lennének
– véli Kincses Sándor. Megjegyezte, ha minden hatóság elvégezné a feladatát, akkor nem tartanának egyes lakóövezeti gazdaságokban 50, 60, esetenként 100 sertést, miközben
az állategészségügyi hatóság munkatársainak arra megy el a munkaidejük egy része, hogy kergetik haza az esztenákról az oda kicsapott disznókat
– fakadt ki a szakember, akiben az új szabályozással kapcsolatban felmerült egyik fő, de egyelőre megválaszolatlan kérdés az, hogy mely hatóság feladatköre lesz a szigorított előírások betartatása.