Antal: Románia a következő tíz évben is elronthatja az EU-s pénzek lehívását

Románia a következő tíz évben is elronthatja az Európai Uniós pénzek lehívásának módját, mint ahogy ez történt az elmúlt tíz évben is – kongatta meg a vészharangot Antal Árpád. Szerinte az körvonalazódik, hogy a nagyszámú lakossággal rendelkező városokat akarják kiemelten támogatni.

„Ez hosszú távon oda vezet, hogy Romániában is közép-amerikai közigazgatási modell valósul meg: a nagyvárosokban és a vonzáskörzetükben hatalmas agglomerációk jönnek létre, a vidék pedig elnéptelenedik. Nem jó, hogy ha hagyjuk a 40 ezres lakosnál kisebb városokat megfulladni” – részletezte az elöljáró. Meggyőződése, hogy

hiába magasabbak a jövedelmek a nagyvárosokban, a kis települések életminőség szempontjából többet tudnak nyújtani, hiszen kevésbé szennyezettek és zsúfoltak.

Rámutatott, az illetékesek intenzíven dolgoznak az EU 2021-2027-es költségvetési ciklusán, ám Románia Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal ellentétben passzív álláspontra helyezkedik, általában elfogadja, amit Brüsszel nagyon akar. Az Európai Bizottság a Világbankot kérte fel, hogy Románia számára az EU-s pénzek lehívására készítsen elő forgatókönyvet.

Antal Árpád részt vett a Világbank képviselőivel egy találkozón, ahol elhangzott, hogy az általuk összerakott konstrukció arról szól, hogy elsősorban a nagyszámú lakossággal rendelkező városokat támogatnák kiemelten. A nemzetközi pénzügyi intézmény a globalista szemléletet és érdeket képviseli, a tőke a nagy tömegeket, olvasztótégelyeket szereti, ezt próbálják Romániában is érvényesíteni – mutatott rá a polgármester.

{A}

Emlékeztetett, hogy két évvel ezelőtt elérték, hogy a megyeszékhelyek által lehívható uniós pénzeket két részre osztották: a felét egyformán hívhatták le a városok, a másik felét a lakosság számával arányosan. Most viszont

az új javaslat szerint a teljes összeget lakosságarányosan hívhatnák le, ami azt jelenti minél nagyobb egy város, annál több pénzhez jut.

E tekintetben a Nagyvárad méretű városok jelentik a határt, azok mind a két módszerrel körülbelül ugyanakkor összeghez jutnak, viszont ha csak a lakosság számát veszik figyelembe a Nagyváradnál nagyobb városok sokat nyernek, a kisebbek sokat veszítenek. Például Sepsiszentgyörgy az új változat szerint a közel 50 millió euró helyett csak 15 milliót hívhatna le.

A jelenleg érvényben levő elosztásnak Csíkszereda a legnagyobb nyertese, hiszen a legkisebb megyeszékhelyként kap fejlesztésre nagyobb összeget.

Antal Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság most a Zsil-völgyét „találta meg”, hogy a hátrányos helyzetű övezetet felzárkóztassa, ide juttatnának több pénzt, miközben az országban még legalább húsz éppen ennyire hátrányos helyzetű térség van, például a Mócvidék, Kovászna megyében Erdővidék, Hargita megyében Balánbánya és környéke. Egyelőre mindez a tervezési fázisban van, a meccs nincs lefutva – mutatott rá Antal Árpád.