Románia parlamentjében tárgyalnak az autonómiastatútumról

Székelyföld autonómiastatútumáról kedden tárgyaltak a képviselőház emberjogi bizottságában. A tervezetet a bizottság negatívan véleményezte, három támogató, négy ellenszavazattal és egy tartózkodással döntöttek így.

Kulcsár-Terza József a statútum egyik beterjesztője szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón elmondta:

a képviselőház március 25-éig kell tárgyalja a tervezetet, addig négy bizottságon kell átmenjen, láttamozásra az emberjogi-, a jogi- és a pénzügyi bizottságot jelölték ki, a jelentéstevő a közigazgatási bizottság.

A politikus szerint megtörténhet, hogy a határidőig levő szűk egy hónap alatt a kezdeményezést nem tűzik napirendre a plénumban, ez esetben hallgatólagosan elfogadják, és úgy megy át a döntéshozó szenátusba. „Fel vannak gyűlve a tervezetek, a parlament alig dolgozik, feleslegesen hallgatjuk a miniszterjelölteket, ezért kérdéses, hogy a szűk egy hónap alatt az autonómiastatútum napirendre kerül-e a plénumban” – mondta Kulcsár-Terza József.

{A}

A háromszéki politikus áttörésként értékelte, hogy az emberjogi bizottság elnöke, a török kisebbséget képviselő Ibram Iusein megszavazta a tervezetet Benkő Erika RMDSZ-es képviselő, és a beterjesztő mellett.

– idézte fel Kulcsár-Terza József. Hozzátette, a bizottságban a felszólásában többek között arról is beszélt, hogy Székelyföld autonómia igényéről tárgyalni kell, viszont elutasítja a szélsőséges, uszító álláspontokat.

A tervezetet ellenzők azzal érveltek, hogy a térségnek „van elég autonómiája”.

A képviselő kifejtette, készülnek arra, hogy a Székely Nemzeti Tanács kibővített autonómiastatútumát továbbra is fenntartsák a bizottságokban, a plénumban. „Ha a folyamatot hamarabb elkezdte volna a magyar érdekképviselet, talán már előbb tartanánk” –  mondta.

A bizottság ülésén Benkő Erika parlamenti képviselő is felszólalt, hangsúlyozva, hogy

a statútum törvényes keretet biztosítana a romániai magyar kisebbség alapvető etnikai, nyelvi és kulturális jogainak.

A tervezetet fenntartva kifejtette, a 21. században a székelyföldi autonómia három, gyakorlatban könnyen megvalósítható dolgot jelent: a magyar nyelvnek a hivatalos, regionális nyelvként való elfogadását; regionális döntéshozatali szabadságot és széleskörű pénzügyi autonómiát. Arra is kitért, hogy a román többség Székelyföld autonómiájával kapcsolatos félelmei megalapozatlanok.

– nyomatékosított Benkő Erika.