Hétezer munkahelyet generálhat az épülő vidombáki légikikötő
Hosszú évek huzavonáját követően úgy tűnik, sínen van a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér megépítése, és jövő nyáron felszállhatnak az első repülőgépek a székelyföldiek által is régóta várt légikikötőből.
A Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér megépítése olyan beruházás, amely az egész térségnek nyereséget jelent – szögezték le csütörtöki közös sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatójukon Brassó és Kovászna megye, valamit Brassó város és Sepsiszentgyörgy elöljárói.
– hívta fel a figyelmet az eseményen Adrian Veștea, Brassó Megye Tanácsának elnöke az épülő és rég várt légikikötő szükségességét alátámasztva. Rámutatott, a legközelebbi repülőtér jelenleg legalább két és fél órás utazásra van, és a térségből évente egymillióan kelnek útra, hogy repülőre ülhessenek.
Harmadik éve Bukarest után Brassó vonzza a legtöbb turistát az országban, a „hegy megverte a tengert”, tehát a turistaforgalom is indokolja a légi kikötő mielőbbi beüzemelését. Másrészt az elmúlt öt évben Romániában megkétszereződött a repülős utazások száma, 10 millióról 20 millióra emelkedett, ám még így is egy lakosra évi átlag egy repülőút jut, ez az átlag Európában 2,5 egy lakosra számolva.
„Az országban van még növekedési potenciál, az új brassói repülőtér tehermentesítheti a meglevő légikikötőket” – emelte ki a tanácselnök. Adrian Veștea felidézte a repülőtér építése körüli küzdelmeket, hiszen
Romániában az elmúlt 40 évben nem építettek új légikikötőt,
a kormányok részéről évekig nem volt nyitás arra, hogy támogassák.
„Tavaly megtört a jég, a háromszéki politikusok eredményesen lobbiztak, így a brassói repülőtér építésére kaptunk 23,7 millió lej kormánytámogatást, idén további 50 millió lejt különítettek el erre a célra. Elsősorban saját erőforrásokra támaszkodunk, a megyei tanács hitelt vett fel az építkezésre. Összesen mintegy 100 millió euró a projekt értéke” – mondta a Brassó megyei közgyűlés elnöke. Hozzátette,
hamarosan kiadják a kezdési parancsot az utasterminál építésére,
a tervek szerint a teljes építkezést 90 százalékban az év végéig befejezik, majd következhet a műszerek beszerelése, az engedélyek megszerzése, és jövő év júniusában le- és felszállhatnak az első gépek.
A csütörtöki sajtótájékoztatón ugyanakkor elhangzott, a repülőteret koncesszióba adják majd. A légikikötő számítások szerint évi egymillió utast szolgál ki, a repülőtéren ezer új munkahely jön létre, de közvetve a reptér megjelenése összesen mintegy hétezer munkahelyet generál.
A háromszékiek évtizedek során dolgozni és bevásárolni jártak Brassó megyébe, ám az elmúlt tíz év során olyan politikai és közigazgatási együttműködésre törekednek, hogy a két megye gazdasági és turisztikai téren is összekapcsolódjon, ennek elsősorban az infrastrukturális beruházások a letéteményesei – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke.
{A}
– mutatott rá Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
A székelyföldi elöljáró hangsúlyozta, a globalizált világban a fővárosok és nagy egyetemi központok mellett csak azok a városok tudnak megmaradni Európa térképen, ahol megvalósul a regionális együttműködés. Kifejtette, a Brassó megyei elöljárók soha nem féltek a pozitív gesztusoktól, bár a megyében nem haladja meg a 20 százalékot a magyarság aránya, tehát a törvény nem kötelezi őket, mégis kitették a magyar feliratokat.
„A Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér olyan beruházás, aminek senki nem lesz vesztese” – szögezte le Antal Árpád.
A jelenlegi infrastruktúrával Sepsiszentgyörgyről 35 perc alatt lehet eljutni az épülő reptérig, ha az úthálózatot korszerűsítik, ez 20–25 percre rövidül.
Kevesebb idő ez, mint egy bukarestinek vagy budapestinek a belvárosból eljutni a repülőtérre – érzékeltette a polgármester.
„Olyan fejlesztéseket kell megvalósítani, melyek kihatnak az egész térségre, a problémák közösek, nincsenek román és magyar gondok, a kulturális különbségek pedig hozzáadott értéket jelentenek” – értékelt az eseményen George Scripcaru, Brassó polgármestere.
Megvan a pénz arra, hogy folyamatban levő helyi fejlesztési projekteket kifizessék az állami költségvetésből – jelentette ki a Brassó és Kovászna megyei elöljárók csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Mihai Veștea, a közigazgatási, fejlesztési és közmunkálatokért felelős minisztérium államtitkára. Hangsúlyozta: a regionális operatív programokra még leszerződtek 2,4 milliárd eurónyi többletet, összesen 6,8 milliárd euró áll rendelkezésre, így azokat a projekteket is finanszírozni tudják, amelyek a forráshiány miatt kerültek várólistára. A közvilágításra, a településfejlesztésre, az oktatási infrastruktúrára jut több pénz. Az államtitkár arra is kitért, hogy a Brassó–Bákó autópálya megvalósíthatósági tanulmányát még ebben a hónapban leszerződik, megkezdődik az egyeztetés Brassó, Kovászna és Bákó megyékkel a nyomvonalról. Az Országos Befektetési Társaság pedig átvette a Câmpinát a Valea Doftanei településen keresztül a Brassó megyei Négyfaluval összekötő, 61 kilométeres megyei utat, hogy azt felújítva alternatívát tudják biztosítani a Prahova völgyi forgalomnak.