Ünnepelt a negyedszázados Szent Erzsébet Római Katolikus Középiskola
Belsőleg megújult – Magyarország Kormányának támogatásával – a fennállása 25. évfordulóját ünneplő Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Középiskola mindkét épülete Gyimesfelsőlokon. A tanárok és diákok hálaadó szentmisével köszönték meg a segítséget.
Még a templomba járó számára is újszerűen csenghettek csütörtökön délben a gyimesi csángó misén felhangzott egyházi énekek. Nem hiába, ugyanis Kájoni János több mint három évtizedes énekgyűjtésének „eredményeiből” válogatott a kápolna kántora – egyben az iskola igazgatója –, Bálint Róbert.
{A}
A legjobb választásnak bizonyult, hogy a szentbeszédet Berszán Lajos nyugalmazott plébános tartotta, hiszen
ki más tudott volna méltóbban visszaemlékezni az elmúlt negyedszázadra, mint maga az iskolaalapító.
„Sose tudjuk megköszönni Isten jóságát, hogy iskolát adott nekünk, és hogy itt énekelhetünk a templomunkban, egyben iskolánkban” – e szavakkal kezdte Berszán atya, egyúttal arra kérve a népviseletbe öltözött tanulókat, hogy adjanak hálát és érezzék, hogy a Szűzanya rájuk mosolygott.
Rendkívül emberközeli beszéde végén megköszönte a magyar kormánynak, a Bethlen Gábor Alapkezelőnek és Hargita Megye Tanácsának a mindennemű segítséget, Hargita Megye Tanfelügyelőségének pedig azt, hogy nyitottak voltak az elmúlt esztendők alatt, és segítették az iskola fejlődését.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint erről az oktatási intézményről csak felsőfokon lehet beszélni, hiszen „ez az iskola arról tanúskodik, hogy akkor is születnek nagy dolgok, amikor a külső tényezők nem feltétlenül kedvezők”. Kelemen két személyt külön kiemelt, Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárt és Seszták Miklós kormánybiztost, akik meglátása szerint különösen barátian viszonyultak a gyimesi középiskolához. Berszán atya mindig is tudta – emelte ki a szövetség elnöke –, hogy a hit mellé kitartásra és gyakorlati készségekre is szükség volt ahhoz, hogy megépülhetett az iskola.
Soltész Miklós államtitkár beszédében arra kérte a csángó gyerekeket – „akik ilyen szépen tudtok énekelni” –, hogy ne hagyják el magyarságukat és hitüket.
Arra biztatlak titeket, hogy higgyétek el és éljétek meg, hogy annyi csoda vesz körül, amit, ha észre tudunk venni, akkor egész életeteken át el fog kísérni. A magyar kormány részéről segítséget tudunk adni, de azt, hogy szerte a Kárpát-medencében a magyarság megmaradjon, ahhoz a szívekben kell megélni a csodát” – fogalmazott a díszvendég.
Beszédében Borboly Csaba megyei tanácselnök felidézte középiskolás élményeit (1988-ban kezdte el középiskolai tanulmányait a mai Márton Áron Főgimnáziumban), amikor még nem szabadott magyarul énekelni egyházi énekeket és népdalokat.
Tánczos Barna szenátor szerint huszonöt esztendővel ezelőtt olyan tettekre vállalkozott a csángó közösség, amiben elsőre nem sokan hittek. Szerinte ugyanilyen hihetetlennek bizonyult tíz évvel ezelőtt a magyar kormány kezdeményezése is, hogy kapjanak állampolgárságot az anyagországon túl szakadt magyarok.
