Tüntetnek, hogy „ne legyen a második hivatalos nyelv a magyar Romániában”

Bíró Blanka 2020. február 19., 13:00

Újra Bukarestbe készül a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, valamint a Nemzet Útja nevű egyesület. Céljuk megakadályozni, hogy Romániában második hivatalos nyelv legyen a magyar.

Képünk illusztráció Fotó: Haáz Vince

A szélsőségességről ismert román szervezetek vasárnap délutánra a Cotroceni-palota elé szólítják híveiket, a tüntetésen azt követelik Klaus Johannis államfőtől, hogy

ne hirdesse ki a közigazgatási kódexet, mert az „szétporlasztja” a román nyelv egyedüli hivatalos jellegét.

Kongatják a vészharangot, elfogadhatatlannak tartják, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot, a kormányzati intézmények is kötelesek magyarul kommunikálni. Majd

azért aggódnak, hogy a helyi közigazgatásban ott is lehet használni a magyar nyelvet, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.

Súlyosnak tartják, hogy magyar nyelvű hivatalos dokumentumokat is ki lehet állítani, szerintük eddig csak a román dokumentumok fordítására volt lehetőség, ám a fordítás jogi szempontból nem bizonyul hivatalos dokumentumnak.

{A}

Az RMDSZ éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a közigazgatási kódex új változata csorbítja a kisebbségi jogokat, és visszalépést jelent a korábban hatályos anyanyelvhasználati rendelkezésekhez képest. Például

a jogszabály értelmében a helyi tanácsok dokumentumait csak román nyelven lehet nyilvánosságra hozni, a kisebbségek által lakott településeken is kötelezik a közintézményeket, hogy románul is kommunikáljanak.

A szélsőséges román szervezetek tavaly nyáron is tüntettek Bukarestben a közigazgatási kódex ellen, bár az akkor hatályba léptetett változatából hiányoznak olyan, a nyelvi jogokat bővítő rendelkezések, amelyeket az RMDSZ-nek a törvénykönyv parlamenti előkészítése során sikerült elfogadtatnia a kormánytöbbséggel.

Az alkotmánybíróság többszöri halasztás után a múlt héten utasította el az ombudsman tavaly augusztusban emelt alkotmányossági óvását, így a sürgősségi rendelet továbbra is érvényben marad, azonban utólag a parlament is megvitatja, és módosíthatja.