Becslések szerint több mint 200 ezer köbméternyi fa dőlt ki a Székelyvarsághoz tartozó területeken a múlt heti szélviharban – derül ki az érintett közbirtokosságok előzetes felméréseiből. A gyökerestől kicsavart fák ráadásul kárt tettek a Forrásköze részen lévő vízvezetékrendszerben.
Nagyjából 250 ezer köbméterre becsülik azt a famennyiséget, amelyet múlt héten döntött ki a szél Székelyvarság közigazgatási területén, de a közelben lévő, Parajdhoz tartozó részeken is hatalmas károk keletkeztek – tudtuk meg Pál Elemértől, a helyi Forrásköze Közbirtokosság elnökétől, aki hozzátette, hogy ez a mennyiség még nőhet, mivel vannak olyan részek, amelyeket nem sikerült megközelíteni.
„Persze felleltározás után csökkenhet a mostani becsült érték, de valószínűleg nem sokat változik, mivel elég pontosan számontartjuk az erdőket” – fogalmazott. Megjegyezte,
a teljes kár mértéke csak a későbbiekben fog látszani, hiszen más, talpon maradt fák gyökérzetében is kár keletkezhetett, ami miatt kiszáradhatnak.
Hangsúlyozta: emlékezete óta nem volt ekkora széldöntés a környéken.
Az északról délre vonuló szél egy keskeny völgyben pusztított, arrafelé haladva az út mindkét oldalán kidöntött fákat látni. Jelenleg is dolgoznak a helybéliek az erdei utak járhatóvá tételén.
A széldöntés egyébként a felsősófalvi, a székelyszentléleki, a bogárfalvi, az oroszhegyi és a székelyvarsági közbirtokosságok területeit is érinti.
{A}
Pál Elemér úgy becsüli, hogy a hozzájuk tartozó 1782 hektáros részen
mintegy 90 ezer köbméternyi fát döntött ki a szél, ennek 80–90 százalékát gyökerestől kicsavarta, a többit pedig egyszerűen kitörte.
A korábbi statisztikák szerint ezt a mennyiséget nagyjából tizenkét év alatt termelte volna ki a szervezet. „Évente rendszerint nyolcezer köbméter fa kivágására kapunk engedélyt, az üzemtervünk pedig további négy évig van érvényben” – magyarázta.
„A legszomorúbb talán az, hogy a károsult területek felén 40–50 éves fiatal erdőrészek voltak, amelyek így már nem tudnak megnőni.
– fejtette ki a közbirtokossági elnök. Egyébként az elpusztított fák 80–90 százaléka fenyő volt, a többi pedig bükk. Pál Elemér elmondta, a környéken olyan magánerdő is van, ahol a kilencvenéves bükköket három hektárnyi területen teljesen letarolta a szél.
A legnagyobb kár azokban a fákban keletkezett, amelyeket kettétört a szél, hiszen azokat így csak féláron lehet eladni – magyarázta Pál Elemér. Öröm az ürömben viszont, hogy a vihar előtt két napig esett az eső, így fellazult a talaj, és a fák nagyja gyökerestől dőlt ki. Ezeket már lehet piaci áron értékesíteni, ám az is alacsony, mivel a nagyvállalatok külföldről – például Ukrajnából – érkező, olcsón kitermelt faanyaggal árasztották el Romániát.
Korábban egy vágásra érett fát kitermelés után 320–350 lej/köbméteres áron értékesítettek, idén januárban viszont csak 300 lejt adtak az említett mennyiségért. A fiatalon, gyérítéskor kivágott fák persze lényegesen kevesebb pénzt érnek, akárcsak a tűzifa.
Probléma az is, hogy ekkora mennyiség esetén még inkább hígul a piac és tovább csökkennek az árak.
– közölte a közbirtokossági elnök. Rámutatott, a kitermelés két-három évet is felvehet, közben pedig versenyt futnak az idővel, valamint a változó piaci környezet hatásainak is ki vannak téve. Hangsúlyozta, az volna a legjobb, ha a helyzetre való tekintettel letiltanák a faanyag-importot. „Mindig a helyi feldolgozókat részesítettük előnyben a fa eladásakor, de most akkora mennyiségről van szó, amelyre nincs kapacitásuk. Azon is gondolkodunk, hogy a tagjainknak előre két évre adjuk ki a tűzifamennyiséget” – így Pál Elemér.