Méhek és emberek egymásra utalva
„A méhek évmilliókon keresztül ember nélkül is megéltek, sőt az ember csak elrabolta tőlük, amit tudott, viszont ma már a méhek ember nélkül nem maradnak meg, legfeljebb két évet él túl egy méhcsalád ember nélkül” – vallja a szakember.
A felkészültség vonatkozásában sokat javult a helyzet a Hargita megyei méhészek körében az elmúlt években. Vannak ugyan továbbra is olyanok, akik nem tartják fontosnak tudásuk bővítését, a többség részéről azonban van igény a képzésekre, illetve már a szakmai kiadványokhoz is jobban hozzáférnek a méhészek és járatják is a szaklapokat – tudtuk meg Lázár Tibortól, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnökétől.
Jó néhány évvel korábban még problémát okozott a tapasztalt méhészek számára is az, hogy
a támogatások miatt viszonylag sokan kezdtek bele a szakmába minimális tudással vagy teljesen képzetlenül,
nem ismerték fel a méhbetegségeket sem, így elterjedésük veszélyének a fokozódásához is hozzájárultak. Mára ez sokat változott, noha a lemorzsolódás továbbra is óriási, a méhészetbe kezdő gazdáknak csak mintegy tíz százaléka marad a szakmában, ez ugyanis egy
lassan megtérülő, sok tapasztalatot igénylő tevékenység
– mondta el a méhészegyesület vezetője, aki már harminc éve oktatja a szakma csínját-bínját. A megyei méhészegyesület és a megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság éppen a napokban indít közösen egy három hónapos méhésztanfolyamot, Csíkszeredában csütörtökön kezdődnek a képzések, a másik helyszín Székelyudvarhely, ott egyelőre kevés az érdeklődő, még várnak jelentkezőket, hogy elindíthassák az alaptudásra fókuszáló képzést. Szombaton 10 órától ugyanakkor szakmai előadás-sorozatot – magyarországi és helyi szakemberek részvételével – és gyűlést is tart a megyei méhészegyesület.
Jövő hónap elején a csíkszeredai méhészekkel tart megbeszélést a megyei szakmai egyesület, azon főként a méhbetegségek és az atkák elleni védekezésről lesz szó, ugyanis ez nagy gondokat és pusztítást okoz a méhészetekben. Nemcsak idén, hanem minden évben problémát jelent ez már a ’70-es évek vége óta, ugyanis akkor jelent meg a térségben a parazita. Ez számos méhbetegséget is terjeszt, ami komoly veszélyt jelent az állományra nézve – mondta el Lázár Tibor.
Hargita megyében egyébként több mint négyszáz aktív méhész tevékenykedik, számuk nem csökkent az elmúlt években, inkább csak cserélődnek a gazdák: az idősek helyét átveszik a fiatalok. Egyik évről a másikra azonban lehetetlen elsajátítani a szakmához szükséges tudást, de e nélkül nem sok esélye van az újdonsült méhésznek, mint ahogyan a méheinek sem.
legfeljebb két évet él túl egy méhcsalád ember nélkül” – fogalmazott a szakember.
{A}
Hasonló véleményen van Bölöni Ferenc, a megyei mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki képviselője is. „Az aktuális kihívásoknak egy méhészethez nem értő ember nem tud megfelelni, nem tudja fenntartani az állományt. Olyan új betegségek, kártevők, vegyszerekkel, rovarölő szerekkel történő fertőzések vannak, és olyan kezelési módozatok, amelyeket ha nem tud megfelelően alkalmazni, akkor a méhállománya tönkremegy” – mondta a szakember.
Megerősítette, korábban a pályázati lehetőségek hatására sokan belekezdtek a méhészkedésbe mindenféle szakismeret nélkül, de manapság már nem sok esélye van annak, aki nem végez el legalább egy olyan alapszintű képzést, mint amilyent Székelyudvarhelyen is indítanának, és amire a megyei mezőgazdasági igazgatóság székelyudvarhelyi kirendeltségén is várják a jelentkezőket.