Amikor nincs más választás, hívni kell a rendőrt az ordítozó szomszédok miatt

Van, aki különösen örül a csendháborításokért kiszabható pénzbírság növelésének, azt remélve, hogy így majd visszafogják magukat a hangoskodó, veszekedő szomszédok – feltéve ha egyáltalán eljut hozzájuk a hír. A cikkünkben bemutatott eset szereplői szerint is indokolt volt a büntetés szigorítása.

M. Alpár és felesége pár hónapja költöztek be abba a marosvásárhelyi lakásba, amelyet már jóval előtte kinéztek maguknak és végre sikerült megvásárolniuk. Minden tökéletesnek tűnt, ám egy fontos részlet kimaradt: közös udvaros ház volt, ahol nem ismerték a szomszédokat. Ezért is érte sokkhatásként őket, amikor

az alattuk lakó szomszédasszony egy éjszaka ordibálni, csapkodni, dobálózni kezdett.

{K1}

A csendháborítás másnap délig tartott, de ekkor még nem hívtak rendőrt, remélve, hogy ez csak egyszeri eset volt. A második alkalommal sem fordultak rögtön a rendőrséghez, inkább megpróbálták „jó szomszédok” módjára elintézni: lementek, és megkérték, hogy hagyja abba az üvöltözést. Természetesen ez nem váltott ki különösebb reakciót a szomszédból, legfeljebb csak dühöt, ugyanis alkohol befolyása alatt volt a középkorú nő – meséli a Székelyhonnak Alpár felesége. „Ekkor hívtuk ki először a rendőröket, akiknek jeleztük, hogy egy részeg nő ordibál a szomszédban. Hamar ki is értek. Hozzánk nem jöttek fel, egyenesen a szóban forgó szomszédhoz kopogtattak be, és diplomatikusan megkérték, hogy hagyja abba a csendháborítást. Alig akart ajtót nyitni nekik, és egyáltalán nem tűnt közreműködőnek, de a rendőrök akkor még nem bűntették meg, és miután elmentek, ugyanúgy folytatta az üvöltözést, nem tudtunk aludni. Pár héttel később azonban már nem egymagában ordibált, hanem egy férfi is volt vele, és hangosan veszekedtek éjfél körül. Ez alkalommal úgy hívtuk a rendőröket, hogy ketten veszekednek, csapkodnak. Meglepetésünkre ekkor egyenesen hozzánk jött fel a rendőr, akivel egy fekete ruhás, maszkos, ijesztő megjelenésű személy is volt. Jegyzőkönyvet írtunk, és biztosítottak afelől, hogy a feljelentő kilétét titokban tartják.

– fejezte ki reményét Alpár.

{A}

Emanuela Fărcaș, a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője a Székelyhonnak elmondta,

ha a feljelentett személynek pszichiátriai igazolása van arról, hogy nem beszámítható, a rendőrség egyedi esetként kezeli a feljelentéseket, de rá is ugyanúgy kiszabható a pénzbírság, ha indokolt.

Van, aki pszichiátriai ellátásra szorul, kórházba szállíthatják, és van olyan is, akinek van hivatalos gyámja, ez esetben a gyámra szabják ki a büntetést. A bírságot minden esetben a csendháborítóra róják ki, nem pedig a lakás tulajdonosára – tájékoztatott a rendőrség szóvivője.

Mint arról már beszámoltunk, január 26-ától a visszaeső csendháborítókat akár 3000–6000 lejre is megbüntethetik a hatóságok, sőt közmunkára is foghatják, amennyiben fizetésképtelenek. Szigorodik a csendórák be nem tartásának büntetése is,

január végétől mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak, akik este 10 és reggel 8, illetve délután 1 és 2 óra között ismételten zavarják szomszédaikat, ez esetben is 2000-től 3000 lejig terjedő bírságot szabhatnak ki a hatóságok.

A bírság egyébként 100–150 óra közmunkára váltható. Akárcsak másfajta bírságok esetében, ha az illető 15 napon belül befizeti büntetését, csupán az összeg felét kell kifizetnie.