A nagytestű „időjós” szerint közeleg a tavasz
Kokó, a rangidős nősténymedve jött ki elsőként a „barlangjából” február másodikán a marosvásárhelyi állatkertben, és a látogatók úgy döntöttek, hogy a fátyolos napsütés ellenére, a medve nem látta meg az árnyékát. Ez azt jelenti, hamarosan itt a tavasz, legalábbis a néphagyomány szerint.
A néphagyomány szerint ha ezen a napon kijön a medve a barlangjából, és meglátja a saját árnyékát, akkor hosszú lesz még a tél, ha nem látja meg, akkor rövidesen itt a tavasz. Marosvásárhelyen már hagyománynak számít az, hogy az állatkert nyolc medvéje köré szerveznek ezen a napon egy „időjárásjóslatot”, amelyre idén mintegy harmincöt-negyven gyerek és szüleik voltak kíváncsiak.
{A}
A 11 órától kezdődött rendezvény alatt a majomházban mézet lehetett kóstolni, majd 12 órától kiengedték a kárpáti barnamedvéket az elkerített udvarukra. A majomház és a medvék otthona között a gyerekek a nagy testű időjóssal kapcsolatos kérdéseket is találtak a kerítésekre akasztva, de útba esett az elefántház, az állatkertbe látogatók megnézhették többek között a zsiráfot, az amerikai bölényeket, a gímszarvasokat és a dingót is, sőt még egy „kiszabadult” kis pónit is megsimogathattak a gyerekek.
Egy közös csoportkép után, pontban délkor pedig a gondozók kiengedték a medvéket. Bár előtte végig esett az eső, az időjóslás idejére elállt. Halmágyi Ildikó, az állatkert szóvivője elmondta, „hivatalosan” ezt az időpontot veszik figyelembe az időjóslás szempontjából, ezért nem számít, ha előtte vagy utána esik az eső.
Pár másodpercre azért lehetett látni a napot, bár mivel fátyolos volt az égbolt, nem vetett árnyékot a medvének.
Elsőként Kokó jött ki a „barlangjából”, a legidősebb nősténymedve, amely már több bocsnak életet adott az elmúlt években, például Vackornak, aki barnamedve létére olyan hatalmasra nőtt, hogy sokan grizzlynek nézték. A felnőtt egyedeket nem érdekelték az udvarukra felakasztott papírdobozok, amelyekre napot, felhőt, illetve havat rajzoltak, és száraz medveeledelt tettek beléjük a gondozók. Annál jobban örültek nekik a bocsok, Ursula volt első, aki nekiállt velük játszani.
A napot ábrázoló doboznak esett neki elsőként, amelyet jelzés értékűnek vettek a látogatók: úgy vélték, ez nem jelenthet mást, minthogy hamarosan itt a tavasz.
Az időjárásjóslatra kilátogatott gyerekközönség egyöntetűen döntötte el: a medvék nem látták meg az árnyékukat február másodikán, ami azt jelenti, már csak kevés van hátra a télből. Bár van még bőven a februárból, az biztos, hogy már kevesebb van a naptári télből, mint amennyi letelt belőle.