Kiszámíthatóságra törekednek a könyvelők, de nem könnyű

Kiszámítható adókörnyezetre van szükség, az értelmezhető törvények gyakran „fegyvert” biztosítanak az adóellenőröknek, az adóhatóság célja pedig, hogy az adófizetők „önként térjenek a jó útra” – hangzott el a Romániai Magyar Közgazdász Társaság találkozóján.

A Hatékony adóhivatal és versenyképes vállalkozások című témával már negyedik alkalommal megszervezett találkozón Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke elmondta, a vállalkozók lehetőségei végtelenek, kontinenseken átnyúló tranzakciókra is lehetőség van, de ez kötelezettségekkel jár. Nem elég ismerni a Romániában erre vonatkozó, érvényes szabályozásokat, hanem az Európai Unióra, sőt az egész világra kiterjedőket is tudni kell.

Az idei pénzügyi törvénykezés változásairól tartott előadást György Attila, a pénzügyminisztérium államtitkára. Rögtön az elején idézte Florin Câţu pénzügyminisztert, aki a hét elején jelentette ki, hogy idén nem lesznek módosítások az adótörvénykönyvben. Az államtitkár azonban felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a parlament előtt 1500 törvénytervezet van, ebből 174 pénzügyi jellegű. Tovább lebontva 118 tervezet érinti az adótörvénykönyvet, 40 az adóeljárási szabályozást, és 16 mindkettőt.

A legrégebbi pénzügyi tervezet 2007 óta hever a parlament előtt.

A legtöbb javaslat olyan módosításra vonatkozik, amire nincs pénzügyi fedezet, például különböző adócsökkentések, vagy olyan jogszabályok, amelyek ellentmondanak az uniós szabályozásnak – mondta az államtitkár. Példaként említette az áfacsökkentésre vonatkozó módosító javaslatokat, vagy a különböző differenciált áfakulcsok bevezetését. Ezeknek mind hatalmas lenne a költségteher vonzatuk, annál is inkább hogy Romániában van jelenleg uniós szinten az egyik legalacsonyabb áfa. 

{A}

György Attila arra is kitért, hogy

vannak adókedvezmények, amelyek kis közösségeket érintenek, tehát nincs jelentős hatásuk a büdzsére, de „megnyitják a Pandóra szelencéjét”, hiszen így más csoportok is kérhetik ezeket.

Itt példaként az informatikusok adókedvezményét, és az újságírók tervezett adókedvezményét említette. A pénzügyminisztérium stabilitásra törekszik a adórendszerben – szögezte le az államtitkár.

A pénzügyi ellenőrzésekről és a visszaélésekről tartott előadást Radu Bufan egyetemi professzor, hangsúlyozva, az adótörvénykönyv egyes cikkelyei túl bonyolultak, az adóhatóság kell megadja az alkalmazási normákat, holott ez inkább a pénzügyminisztérium hatáskörébe kellene tartozzon.

– hangsúlyozta az előadó. Sok esetben az ellenőrök összemossák a különböző előírásokat, egy harmadik értelmezést adva ezeknek. Arra biztatta a vállalkozókat, hogy éljenek a jogaikkal, például mindig kérjék az adóhatóság indoklását a kiszabott adózási alapra. Figyelmeztetett, hogy az adóellenőrök nem minden esetben ismerik el az adóleírást, például kérik a termék minőségi leírását, holott ez nem tartozik a hatáskörükbe. Radu Bufan rámutatott, gyakran az elvárások nem életszerűek, például az adóhatóság minden bizonyítékot papíron kér, holott ma már előfordul, hogy erre nincs lehetőség, mert a mozgások online történnek.

A várakozásokkal ellentétben inkább az adófizetők kockázati besorolásának módszerét és nem a kritériumrendszert ismertette Claudiu Codrea, a pénzügyminisztérium munkatársa. Debreczeni László hangsúlyozta, fontos lenne tudni, a besorolás miként zajlik, hogy a vállalkozók minél alacsonyabb kockázati kategóriába kerülhessenek, az esetleges ellenőrzéssel eltöltött időt inkább a cég fejlesztésére tudják fordítani. A pénzügyminisztériumi szakértő elmondta, 10-11 millió adófizetőt – cégeket, civil szervezeteket, magánszemélyeket – kell besorolni, erre mintegy kétezer adóügyi szakember van, ezért számítógépes program végzi a besorolást, az ellenőrök azokkal foglalkoznak, akiknél a program algoritmusa alapján magas az adócsalás kockázata.

Arra is kitért, hogy az elektronikus pénztárgépektől havonta futnak be az adatok, és nem naponta, ahogy kellene. A kis, közepes vagy nagy kockázatú besorolás alapján dönthetik el, hogy milyen módszerrel kommunikálnak az adófizetőve. Claudiu Codrea elmondta, a cégek besorolását havonta nyilvánosságra hozzák, a magánszemélyek besorolását pedig nem az általános adatvédelmi törvény miatt. A cégek besorolásának közlése is aggályos, hiszen ehhez az információhoz bárki hozzáférhet. Fontolgatják, hogy olyan alkalmazást vezetnek be, amivel minden cég csak a saját besorolását láthassa. A cél, hogy minden vállalkozó ismerje a saját besorolását, alkalmazkodjon a törvényességhez, és „önként térjen jó útra” – mondta a szakember.