Mostantól fizikai erőt is alkalmazhat a közlekedési rendőr igazoltatáskor, ha a helyzet megköveteli

Életbe lépett a 192-es számú, közrendre és közbiztonságra vonatkozó törvény, amely a rendőrök hatáskörét és az állampolgárok jogait tisztázza. Az új jogszabály értelmében a rendőrnek joga van betörni a gépkocsi ablakát és erővel kiszállítani a járművezetőt.

Tavaly októberben jelent meg és a héten lépett életbe a 2019/192-es számú törvény, melynek értelmében a rendőrök akár fizikai erőszakot is alkalmazhatnak, ha egy törvénysértéssel gyanúsított személy nem igazolja magát, nem engedi, hogy megmotozzák, táskáját, esetleg gépkocsiját ellenőrizzék.

Az új jogszabállyal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét, Gheorghe Filipet kérdeztük. Mint elmondta, fontos tudni, hogy

a törvény célja eszközt biztosítani a rendőröknek a közrend és közbiztonság fenntartásához, a lakosság megvédéséhez.

„Nem tartalmaz különösebb újdonságokat, csak tisztázza, mikor mit tehet a rendőr annak érdekében, hogy megállítsa és előállítsa azt, aki törvényt sért, és ezáltal megvédje az emberek életét, javait” – fogalmazott.

Igazoltatáskor a rendőrnek meg kell indokolnia, miért akarja igazoltatni az érintettet. Megteheti ezt, ha felmerül a törvényszegés gyanúja vagy annak lehetősége, hogy az illető valamilyen bűncselekményt követett el, esetleg részt vett ilyenben. Fontos tudni, hogy a felszólított személy köteles igazolni magát, ugyanis ha ezt megtagadja, be fogják kísérni a legközelebbi rendőrőrsre, és 500–1500 lej közötti bírságra számíthat.

{A}

„Előfordult, méghozzá nem is ritkán, hogy egy gépkocsivezetőt felkértek, hogy igazolja magát, mivel szabálytalanul közlekedett, esetleg felmerült a gyanúja, hogy szeszes italt is fogyasztott vezetés előtt, de az illető nem volt hajlandó kiszállni az autóból, így a rendőrök akár 3–4 órát is álltak a jármű mellett, várva, hogy a sofőr igazolja magát.

Azt is jó tudni, hogy nemcsak a személyazonosságot igazoló iratot kérheti a rendőr, hanem azt is, hogy az igazoltatott személy tartsa látható helyen a kezét és tegyen le mindent, amivel esetleg bántalmazhatja őt” – magyarázta a rendőrségi szóvivő.

Nemcsak a rendőrök hatáskörét, hanem az állampolgárok jogait is szabályozza az új törvény.

A rendőrőrsre bekísért, vagy fizikai erő alkalmazásával előállított személy köteles – ha addig nem tette meg – igazolni magát, de nem kötelező válaszolnia a rendőrök kérdéseire.

Joga van továbbá értesíteni családját – külföldi állampolgároknak a nagykövetséget is – arról, hogy hol tartózkodik és mi történik vele. Szintén joga van ügyvédet hívni, illetve kérni, és annak megérkezéséig hallgatni. Orvosi segítséget és tolmácsot (akár jeltolmácsot) is kérhet, ha erre szüksége van. Kiskorúakat ugyanakkor nem lehet kihallgatni a szülők, gyám jelenléte nélkül.

Az új rendelkezések értelmében a rendőrnek joga van megvizsgálni az igazoltatott személy csomagját, amennyiben fennáll annak a lehetősége, hogy abban lopott tárgyak, esetleg törvénytelen cselekedet elkövetésére felhasználható eszközök vannak, vagy olyanok, amelyekkel bizonyítani lehet, hogy az illető törvénysértést követett el.

Újdonság az is, hogy miközben eddig a rendőr csak a tulajdonos engedélyével mehetett be egy lakásba, zárt helyiségbe, most ezt enélkül is megteheti, ha felmerül a gyanúja, hogy valaki bent életveszélyben van.

„Ha valakit egy lakásban bántalmaznak, vagy felmerül a gyanú, hogy bent van, mozgásképtelen helyzetben vagy veszélyben, a rendőrök betörhetik az ajtót, és bemehetnek anélkül, hogy erre engedélyt kérnének a lakás tulajdonosától. Megtörténik, hogy egy nőt bántalmaznak, de az ajtó be van zárva, s eddig nem hatolhattak be, mostantól viszont megtehetik, hogy megmenthessék a bántalmazott személy életét” – mondta Filip.

A 2019/192-es törvény szigorúbban bünteti azokat, akik visszaesők, vagyis egy nap alatt többször elkövetik ugyanazt a törvénysértést. Például azok, akiket rövid időn belül többször is feljelentenek csendháborításért, akár 6000 lejes pénzbírságra is számíthatnak, továbbá közmunka elvégzésre is kötelezik őket. A törvény eddig is előírta, hogy parkokban, főtereken, szórakozóhelyek területén kívül nem szabad szeszes italt fogyasztani. Ha valaki ezt mégis megteszi, 100–500 lejes bírságra számíthat. Kivételt képeznek a szabadtéri rendezvények, de azok esetében is csak a jól körülhatárolt helyen lehet alkoholos italokat fogyasztani.

Beszélgetésünk alatt Gheorghe Filip többször hangsúlyozta, hogy az új rendelkezések védik a törvénytisztelő lakosságot, és csak azoknak jelenthetnek gondot, akik törvényt sértenek.