Új Hargita és Maros megyei iskolák kerültek be a melegebéd-programba

Hajnal Csilla 2020. január 28., 15:52

Az idei tanévben is kísérleti jelleggel folytatná a tanügyminisztérium az ország száz iskolájában a meleg ebédnek nevezett kísérleti programját, bár ez legtöbb esetben nem meleg ételt, hanem mindössze egy-egy szendvicset jelent. Maros és Hargita megyében is kerültek be új iskolák a projektbe.

Sok diák számára az iskolában kapott étel jelenti a fő tápanyagforrást. Képünk illusztráció Fotó: 123RF

Továbbra is csak kísérleti jelleggel és nem minden iskolában vezetnék be a meleg ebédnek nevezett ételadagot, amelyet az intézmények lehetőségeikhez mérten leves és második vagy – konyha hiányában – egy zöldséges és húsos szendvics formájában adnának a diákjaiknak.

Mindenki megkapná az iskolában anyagi hátterüktől függetlenül, és nem zárja ki a tej-kifli programot sem.

A 2016 óta bevezetett kísérleti étkeztetésben eddig ötven tanintézmény szerepelt,

2020-tól száz iskolát vettek be a programba.

A rendelet szerint Maros megyében a búzásbesenyői Dósa Dániel Általános Iskola, a héjjasfalvi Petre N. Popescu Általános Iskola, illetve a Petelei Általános Iskola diákjainak biztosítják az ebédet. Hargita megyében eddig csak a székelyudvarhelyi Marin Preda Gimnázium szerepelt a programban, az idei évtől azonban a gyergyószentmiklósi Kós Károly Általános Iskola tanulói is részesülnek napi szintű ételadagban – derül ki az oktatási minisztérium közleményéből.

Kedei Előd, a búzásbesenyői iskola igazgatója a Székelyhon megkeresésére elmondta, 2018-tól részesei a programnak, és községszinten összesen 603 óvodás és iskolás kapott ebédet 2019-ben, és főként a hiányzások csökkenésében mérhető a meleg ebéd hozadéka. „Mivel

jelenléthez kötött, ezért csak az kapja meg, aki iskolában van aznap.

Főleg Kerelőszentpálon több a hátrányos helyzetű diák, sok gyerek számára pedig akár egész napra is elegendő ételt jelent ez az adag, emellett még a tej és kifli is jár. Csökkentek a hiányzások az elmúlt pár évben, hiszen pont ez a célja a projektnek. Iskolaelhagyásra is van két-három esetben példa a községben, főként roma lányok maradtak ki az oktatásból, de visszaszorulóban van ez a jelenség” – fejtette ki Kedei Előd.

{A}

Mint elmondta, a helyi önkormányzat kapja meg az erre előirányzott összeget, meghirdeti a közbeszerzést, és az iskola csupán a projekt haszonélvezője. Évente 8–9 ezer lej közötti költséget jelent ez a helyi önkormányzat számára – magyarázta az iskola vezetője. Országos szinten mintegy 66 millió lejt irányoznának elő erre a célra.

Leghamarabb márciusban kapnának

Tavaly naptári évre szavazták meg a projektet, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-éig kapták az ételt a tanulók, januárban már nem. Mivel még hátravan a Hivatalos Közlönyben való megjelenése és a közbeszerzési folyamat, ezért valószínű, hogy leghamarabb csak márciusban kapnak ismét ételt az iskolában. Addig is marad a napi szintű tej és kifli, esetenként joghurt és keksz vagy alma, amelyet alanyi jogon minden romániai diák és óvodás megkap, bár nagy valószínűséggel ez nem fedezi a napi tápanyagszükségletüket.