Vándorkiállításon mutatják be II. Rákóczi Ferencet és korát
Pro Patriae et libertate II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának emlékére 1704–2019 címmel tárlat nyílt kedd este a Csíki Székely Múzeumban.
Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója házigazdaként fogadta a II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem életét és szabadságharcát bemutató kiállítás megnyitóján a résztvevőket. Mint mondta, a 2019-es esztendőt a Magyar Országgyűlés II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította, így ebből az alkalomból állították össze a történelmi tárlatot, amelyet Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Csíki Székely Múzeum és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével Csíkszeredába is elhoztak.
A keddi tárlatmegnyitón szintén házigazdaként szólalt fel Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, aki arról beszélt, hogy
tanulságos ez a kiállítás, hiszen létrejöttéhez az kellett, hogy akadálymentesen együttműködjön a helyi múzeum az anyaországi múzeumhálózattal.
Ezt a lehetőséget pedig úgymond kivívták, hogy a csíkiak is részesülhessenek azokban a kulturális értékekben, mint a magyarországi polgártársaik.
Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja beszédében II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet a kiemelkedő történelmi személyiségek közé sorolta, aki hatással volt és van a mai napig is a magyar kultúrára. A szabadságharcost három szóval jellemezte: vallásosság, hősiesség, és hazaszeretet. Felszólalását követően Szuromi Kristóf, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa, történész mutatta be a tárlatot, rövid történelmi ismertetővel kiegészítve.
A kiállítás anyagát egyébként két teremben helyezték el, az első teremben négy pannón követhető az erdélyi fejedelem élete és a szabadságharc története, illetve a második teremben korabeli viseletmásolatok és fegyverreprodukciók láthatóak, ugyanakkor egy kisfilmet is meg lehet nézni a tárlathoz kapcsolódóan.
{A}
A kiállítás nemcsak Csíkszeredában, hanem majd Székelyudvarhelyen, valamint Gyergyószentmiklóson is megtekinthető lesz.
A magyarság szemében ma is tiszta lelkű és becsületes vezetőként él tovább, mivel a szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, és végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. A szabadságharcot lezáró szatmári béke, a bukás ellenére is kompromisszummal zárult, amely megakadályozta Magyarország beolvadását a Habsburg Birodalomba, és a rendi alkotmány, ha látszólagosan is de fennmaradt 1848-ig – olvasható a Wikipédia szabad enciklopédiában.