Bukaresti fiókokban fektetik a székelyföldi címereket

Bíró Blanka 2020. január 16., 17:15

Hivatalos bejegyzésének ötéves évfordulóját ünnepli az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület. Miközben öt év alatt elérte, hogy munkáját értékeli a nemzetközi szakmai közösség, Románia még mindig elfekteti a székelyföldi címer és zászlóterveket.

Szekeres Attila István szerint a román kormány egy ideje nem fogad el székelyföldi címereket, zászlókat. Archív Fotó: Vargyasi Levente

Szekeres Attila István heraldikus, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy

a Genealógiai és Heraldikai Világszövetség tagjává fogadták az egyesületet, ezzel kivételt tettek az alapszabályzat alól,

hiszen abban az áll, hogy egy országból csak egyetlen címertani és szintén egy családkutató szervezet vagy intézmény lehet a világszövetség tagja, és csak kivételes esetben más is.

Romániából az Országos Heraldikai, Genealógiai és Pecséttani Bizottság, valamint a jászvásári székhelyű Sever Zotta Genealógiai és Heraldikai Intézet már tagja volt a nemzetközi szervezetnek, így kivételként kerülhetett be az erdélyi egyesület.

Külföldön erőteljesen jelen vannak, az egyesület elnöke évente részt vesz nemzetközi konferenciákon, tudományos publikációi jelennek meg az academia.edu tudományos portálon, 2017-ben a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagjává választották, Romániában is elismeri a szakma. Ennek ellenére a címertevezői tevékenység igen visszaesett.

Szekeres Attila István kifejtette, hogy régebben rengeteg közigazgatási címert tervezett, ám jelenleg csak kettőn dolgozik, Málnás és Dobolló községek címerén. Ugyanis manapság nincs nagy igény arra, mivel

a román kormány egy ideje nem fogad el székelyföldi címereket, zászlókat, az iratcsomók a közigazgatási minisztérium fiókjában hevernek.

Felidézte, 2010-ben kormányhatározattal elfogadták Illyefalva általa tervezett címerét, abban Illyefalva régi mezővárosi címere alapján szerepelt egy határkő, és a leírásban hogy az Székelyföld és Barcaság határát jelképezi.

A Székelyföld megnevezés megjelent a Hivatalos Közlönyben, ebből hatalmas politikai botrány keletkezett, a kormányhatározatot megsemmisítették, és azóta nem nagyon fogadnak el székelyföldi címereket

– mondta el a heraldikus. Hozzátette, idén a választási évben és a Trianon emlékévben felerősödni tűnnek a nacionalista hangok, ezért csak jövőre tervezi, hogy egyeztet az Országos Heraldikai Bizottsággal, hogy miért akadnak el a címerek, és miként lehet továbblépni. „Egy közigazgatási egység címere három szakmai szűrőn megy át, megnézi a megyei, az övezeti, majd az országos heraldikai bizottság. Az erdélyi megyék többsége a kolozsvári övezeti címerbizottsághoz, Kovászna és Brassó, egy ideje Hargita megye is a bukaresti övezeti testülethez tartozik.

Miután a címer három tudományos fórumon átmegy, szakmailag kifogástalan, a közigazgatási bizottság egy bizonyára hozzá nem értő alkalmazottja visszaküldi, pingpongozik a iratcsomóval

– részletezte Szekeres Attila István. Hozzátette, közben tavaly elfogadták Brassó megye címerét, amely aránytalan, szakmai szempontból „szörnyű” és történelemhamisító. Mindez azt támasztja alá, hogy nem szakmai, hanem politikai döntések születnek – szögezte le a heraldikus.