Egyre inkább érezhetővé válik a népesség elöregedése Európa-szerte: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat felmérése szerint 2018-ban a tagállamok lakosságának 19,7 százaléka 65 év fölötti volt, 2050-re pedig ez az arány 28,5 százalékra emelkedhet. Romániában még rosszabb a helyzet.
A termékenységi arány tartós csökkenése és a várható élettartam meghosszabbodása következtében a lakosság elöregedése világszinten egyre inkább érezhetővé vált az elmúlt években. Nincs ez másként Európában sem – derül ki az Eurostat idősekről készült 2019-es átfogó felméréséből, amelyben 2018-ig terjedő adatokat dolgoztak fel. Mint ebből kiderült, a 28 tagállamban 2018-ban 101,1 millió 65 évnél idősebb személy élt, ami a teljes lakosság 19,7 százalékának felel meg. Az előrejelzések szerint a következő három évtizedben az elöregedés tovább fog fokozódni, és
2050-re már 149,2 millió idős lakója lesz az EU-nak, ők a teljes lakosság 28,5 százalékát teszik majd ki.
{A}
Az idősek életkörülményeiről készült elemzésben tagállamokra bontva is bemutatták a következtetéseket. Romániában a 65 év fölötti lakosság aránya alacsonyabb, mint az EU-ban, pontosabban a teljes lakosság 18,2 százaléka volt idős (azaz 65 év fölötti) 2018-ban. Az elöregedés azonban egyre fokozottabbá válik az országban, hiszen
az előrejelzések szerint 2050-re a lakosság 29,9 százaléka lesz 65 év fölötti, miközben 2001-ben ez az arány mindössze 13,5 százalékos volt.
Elkeserítő adat ugyanakkor, hogy még mindig magas azoknak az időseknek a száma, akik nem tudták kellően kifűteni a lakásaikat: 2018-ban ez az egyedül lakók 17,2 százalékára, illetve a párban élők 11,1 százalékára volt igaz Romániában (az EU-s átlag előbbiek esetében 10%, utóbbiaknál pedig 6,6%).
A várható élettartam szempontjából is a sereghajtók között helyezkedik el Románia: míg az összesített átlag szerint 65 éves korában egy európai férfi átlagosan várhatóan 18,1, egy nő pedig 21,4 évet fog még élni, Romániában a férfiak mindössze 14,7, a nők pedig 18,3 évre számíthatnak.
A romániai 65 évnél idősebb lakosság 23,4 százaléka gondolja úgy, hogy jó vagy nagyon jó egészségügyi állapotnak örvend (az EU-s átlag 41,4%), a legtöbben, 54,7 százalékuk viszont csak kielégítőnek tartja egészségét (az EU-ban 40,1 százalék). A fennmaradó 21,9 százalék továbbá rossznak vagy nagyon rossznak tartja egészségügyi állapotát, az EU-ban ez az idősek 18,5 százalékára igaz.
Szintén aggasztó, hogy Románia a második abban a rangsorban, amelyben a különböző fogyatékossággal élő idősek számát vizsgálták az egyes tagállamokban. A 65 év fölöttiek esetében ez az arány 80,8 százalék az országban. A legtöbbjüknek, azaz az idősek 66,7 százalékának nehézséget okoz a járás, 51,9 százalékuk látásproblémákkal küzd (ezzel egyébként első az ország a tagállamok között), 46,7 százalékuknak pedig a hallásával vannak gondok.
A 65 év fölötti korosztály esetében a fő halálokot a keringési rendszer betegségei jelentik Romániában, majd a rosszindulatú daganatok, a légzőrendszeri betegségek és a mentális betegségek, viselkedési zavarok következnek a sorban.
Az idősek munkaerőpiaci jelenlétét is vizsgálta az Eurostat, és mint kiderült, ebben a tekintetben Románia jól teljesít, főként a nők esetében. Miközben az EU-ban az aktív lakosság egészéhez viszonyítja a 65 évnél idősebb nők mindössze 4,2 százaléka dolgozott 2018-ban, Romániában ez az arány 7,4 százalék, ezzel pedig negyedik az ország a tagállamok között. A férfiak esetében sem sokkal rosszabb a helyzet, hiszen az EU-s 8,6 százalékos átlaghoz képest Romániában 10,4 százalék ez az arány.
A jövedelmi szegénységnek kitett idősek aránya azonban még mindig magas az országban: a 65 évnél idősebbek 20 százalékának jelent nehézséget a megélhetés (például a közüzemi számlák befizetése). Az Eurostat felmérése végén az idősek társas kapcsolatait és a kikapcsolódási lehetőségeket is vizsgálta. Mint kiderült, a 65 évnél idősebb romániaiak 19,3 százaléka napi kapcsolatot tart családtagjaival, ez szinte azonos a 19,2 százalékos EU-s átlaggal. A másik véglet tekintetében azonban elkeserítőek az eredmények:
Romániában a harmadik legmagasabb azoknak az időseknek az aránya, akik az elmúlt évben nem tudtak kapcsolatba lépni egyetlen rokonukkal sem (4,6 százalék).
A barátok terén még rosszabb a helyzet, a hazai idősek mindössze 4,9 százaléka tart napi kapcsolatot ismerőseivel. A digitális készségek terén ugyancsak rosszul állunk, Románia az utolsó helyen végzett e tekintetben, mivel az idősek mindössze 4 százaléka rendelkezik ilyen ismeretekkel. Ettől eltekintve a közösségi médiát sokan használják, a 65 és 74 év közöttieknek például 64 százaléka, miközben az EU-s átlag csak 34 százalék. Online banki ügyintézésre (például számlák fizetése interneten) viszont a hazai idősek mindössze 3 százaléka használja az internetet, ami jóval elmarad az EU-s 54 százalékos aránytól.