Regionális klinikává fejlesztenék a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházat
Új szakorvosokkal bővült a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház személyzete, ugyanakkor számos felújítás zajlott az intézményben, ráadásul műszerparkját is jelentősen korszerűsítették – rendhagyó évértékelőt tartottak csütörtökön.
Újszerű és igencsak ötletes évértékelőt tartott csütörtökön a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház vezetősége, ugyanis kerekasztal-beszélgetésre hívták azoknak az intézményeknek a képviselőit, akik valamilyen formában kapcsolódtak a kórházhoz, illetve annak működéséhez. A meghívottaknak Kiss Edit, a kórház sajtófelelőse tett fel témába vágó kérdéseket.
Elsőként Konrád Judithoz, az egészségügyi intézmény menedzseréhez szólt a kérdés, hogy miért is volt különleges év 2019 a kórház életében.
– vázolta fel a kórházigazgató. Hozzátette, az állami támogatásból 23 millió lejt költöttek el beruházásokra, orvosi műszerek beszerzésére. Ugyanakkor ebben az évben a szakmai szintet emelni is tudták, hiszen számos tudományos és szakmai rendezvényt tudhatnak maguk mögött. A jövőt illetően elmondta:
nemsokára saját laboratóriuma és mágnesesrezonancia-készüléke (MRI) is lesz az intézménynek, amely szükséges ahhoz, hogy teljesítsék a kórház kettes kategóriába való besorolásának feltételeit.
Borboly Csaba, a kórházat fenntartó Hargita Megye Tanácsának elnöke felsorolta mindazokat a fejlesztéseket, amelyeket az utóbbi időben megvalósítottak. Mint fogalmazott,
a beruházásokkal azt szeretnék elérni, hogy regionális klinikává váljon a megyei kórház, amely a térséget és más megyéket is ki tudna szolgálni.
A fertőző betegségek és tüdőgyógyászati osztály kialakításának megvalósíthatósági tanulmányát a megyei önkormányzati képviselők legutóbbi ülésén fogadták el, szintén megszavazták az ötödik orvoslakás felépítésének tervét. Ugyanakkor
nemrég írták alá a kórház helikopter-leszállópályájának megvalósításához a kivitelezési szerződést.
„Ősztől akár már használható is lesz” – jegyezte meg Borboly. Ugyancsak nemrég írták alá a szerződést a csíkszentmártoni korai fejlesztő központ felújítására, amely a kórház alintézményeként működik. Lányi Szabolcs professzor, a kórház vezetőtanácsának tagja arról beszélt, hogy nemcsak laboratóriuma, hanem várhatóan kutatólaborja is lesz a kórháznak. Zonda Erika, a kórház igazgatótanácsának elnöke azt emelte ki, hogy
több vezetői tisztségre is sikerült lebonyolítani a versenyvizsgákat, ezért mára már stabillá vált az intézmény vezetése.
Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor egyebek mellett kitért arra is, hogy bár jelentős kormánytámogatást harcoltak ki a megyei kórháznak, nem költötték el teljesen a pénzösszeget. „Van még mit teljesíteni, hogy ne csak 80 százalékot, hanem 90–100 százalékot nyújtsunk jövőre.
– jegyezte meg a szenátor. Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő pedig elmondta, Bukarestben a jelenlegi politikai környezetben csak azokat az egészségügyet érintő javaslatokat lehet valóra váltani, amelyekkel a két nagy párt – a szociáldemokrata és a nemzeti liberális – valamennyire egyetért.
A magyar kormány részéről Tóth László csíkszeredai főkonzul elmondta, az anyaország támogatja a magyar orvosképzést, amely kérdés ugyan még nem megoldott, de a magyar kormány kitart amellett, hogy legyen egy önálló kari vagy egyetemi, intézményes magyar orvosképzés Marosvásárhelyen. Ugyanakkor
a magyar kormány 100 millió forintos kerettel jelentősen hozzájárul különböző rezidensprogramokhoz, orvoslakások építéséhez, és különböző ösztöndíjakat is biztosít.
Kiemelte a csíkszentmártoni korai fejlesztő központot, amelyet szintén támogatnak. Továbbá a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán törekvések vannak arra, hogy asszisztensképzést indítsanak.
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár képviseletében Duda Tihamér vezérigazgatót kérdezték a pénztár finanszírozási lehetőségeiről. Válaszából kiderült, hogy
a csíkszeredai kórházat havonta kétmillió euróval finanszírozza a pénztár, amely összeg jóval nagyobb, mint a néhány évvel ezelőtti.
Hozzátette, amennyiben a kórháznak sikerül elérnie, hogy kettes kategóriába sorolják, akkor ennél több finanszírozási lehetőségük lesz.
{A}
Kiss Edit arra kérte Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjét, hogy a kórház gyenge és erős pontjairól is beszéljen. Az intézményvezető három tényt sorolt fel, amelyek a kórház működésének gyenge pontjait jelentik. Az egyik,
hogy nem sikerült időben befejezni a műtőblokk kialakítását, a másik, hogy üresen áll két orvoslakás, mert még nem költözhettek be a fiatal orvosok, a harmadik pedig, hogy akadnak olyan orvosok, akik nem szeretnék vállalni az ügyeletezést, holott ez a kórház megfelelő működéséhez elengedhetetlen.
Pozitívumként említette a sok fejlesztést, amit nemrég megvalósítottak, és azt, hogy bővült a kórház szakembergárdája, hiszen hiába a sok jó műszer, ha nincs szakképzett orvos, aki dolgozzon velük.