Disznóvágások: gyanús elváltozások esetén azonnal értesíteni kell az állatorvost

Betarthatatlan volt, ezért visszavonta a mezőgazdasági minisztérium a disznóvágásokra vonatkozó kötelező állatorvosi jelenlétet, ám szigorították a járványügyi óvintézkedéseket.

Már az előírás novemberi megjelenésekor sok szakmai kritika érte a disznóvágásokra vonatkozó kötelező állatorvosi jelenlét elrendelését, így nemrég vissza is vonta a szabályozást a mezőgazdasági minisztérium. Az állategészségügyi igazgatóságok, illetve állatorvosok részéről érkező határozott kifogás az volt, hogy a disznóvágási szezonban elképzelhetetlen, hogy esetenként az egyetlen községi állatorvos eljusson naponta 30, 40 vagy akár 100 sertésvágásra.

A szaktárca ugyan eltörölte a betarthatatlan előírást, ám az afrikai sertéspestis terjedésének a megakadályozása érdekében szigorította a járványügyi óvintézkedéseket.

Az előírás értelmében azokat a sertéseket, amelyeken valamilyen betegségre utaló jeleket – ha például az állat lázas, nem eszik, esetleg kiütések jelennek meg rajta – észlel tulajdonosuk, akkor előbb ki kell hívja az állatorvost és csak azt követően vághatja le a sertést, miután a szakember megvizsgálta azt

– tudtuk meg Sikó-Barabási Sándortól. A Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője ugyanakkor arról az új előírásról is beszámolt, amelynek értelmében az állatorvos kiérkezéséig fel kell függeszteni a levágott disznó feldolgozást, ha boncoláskor a belső szervein gyanús tüneteket, elváltozásokat észlelnek.

A következő jelekre kell figyelni: a sertés vastagbelének, vékonybelének a bevérzése, ha láthatóan „bő vérű” a szerv, ha az állat veséjén apró piros pöttyök – pontszerű bevérzések – vannak, mintha tűvel lenne megszurkálva, ha a lép nagyon meg van duzzadva és sötét vörös, lilás, esetleg barnás színe van, illetve ha a nyirokcsomókat elvágva vörös, esetleg sötétkékes színű, márványos bevérzést észlelnek – sorolta a gyanús elváltozásokat a szakember.

{A}

„Természetesen a biológia nem számtan, tehát ezek az elváltozások nem kell kötelező módon mindig meglegyenek, viszont előfordulhatnak más elváltozások”, de az említett tünetek a leggyakoribbak és ezek azok, amelyeket az egyszerű emberek, tehát a gazda, illetve a mészáros is felismerhet – mondta Sikó-Barabási Sándor. Az említett elváltozások az afrikai sertéspestis tünetei, de természetesen ha más elváltozásokat – hólyagokat az állat máján vagy más belső szervein – észlelnek, akkor is kell hívni az állatorvost – jegyezte meg az igazgatóság vezetője.

Ugyanakkor felhívta a gazdák figyelmét a trichinellózis-vizsgálat kötelezettségére, különös tekintettel amiatt, hogy vannak, akik teljesen alaptalanul attól tartanak, hogy az emberre is veszélyt jelentő fonálféreg-fertőzés kiszűrésekor észlel olyan jeleket az állatorvos, amely miatt elkobozzák a levágott disznóját.

– mutatott rá a kötelező trichinellózis-vizsgálat fontosságára a szakember.

Gyanús elváltozások miatt egyébként még nem kaptak bejelentést a székelyföldi állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóságok, házisertések esetében nem is merült fel a sertéspestis gyanúja a disznóvágási szezon kezdete óta – tudtuk meg az intézmények képviselőitől. Hargita megyében ugyan a minap megjelent a sertéspestis, de ezt csak egy elhullott vaddisznó húsában mutatták ki, házi sertések esetében nem történt fertőzés, és nem is jellemző, hogy a kórtól tartva tömegesen vágnák le disznóikat a gazdák.

{K1}

Az igaz, hogy sok a vágás a megyében, de ennek az az oka, hogy most van a disznóvágások ideje – számolt be tapasztaltairól Pár-Magos Ágoston körzeti állatorvos, a megyei állategészségügyi igazgatóság munkatársa.

Maros megyében sem fordult még elő sertéspestis-fertőzés a házi sertések esetében, és a disznóvágásokról sem kapott bejelentést gyanús tünetekről a megyei állategészségügyi igazgatóság. Amint arról Kincses Sándor igazgató beszámolt, a lakosság tud az új előírásról, mert közleményt is adtak ki, illetve nyilatkoztak is a szabályozásról a sajtóban. Ő nem hiszi, hogy a levágott sertés elkobzásától félve visszatartaná bárki is ezeket az információkat, megszegve a kötelezettséget, hiszen – mint mondta –

a fülszámozott állatok esetében kártérítést kapnak a gazdák.

Ha nincs fülszámozva a sertés, akkor más a helyzet, de erre nem is érdemes kitérni, mert ebben az esetben még az állat tartása is teljesen szabálytalan – jegyezte meg Kincses Sándor. Kérdésünkre azt is elmondta, a házisertésekből vett húsmintákban tricinellózis-fertőzést sem igazoltak a disznóvágási szezonban, mindössze egy hétfői laborminta hozott pozitív eredményt egy vaddisznóból vett húsminta esetében.