A lakosságon is múlik, hogy csökken-e a szemétszállítási díj

Hargita megyében nyolc, szelektív hulladékok fogadására alkalmas udvart alakítottak ki, ahová majd díjmentesen többféle újrahasznosítható hulladék lesz leadható. A beüzemelésre ugyan még várni kell a közbeszerzési eljárások lezárásáig.

Szelektív hulladékgyűjtésre ösztönzik a lakosságot a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetése során – a részleteket sajtótájékoztatón ismertették hétfőn Csíkszeredában. A megyében szelektív hulladékok fogadására alkalmas udvarokat alakítottak ki Balánbányán, Csíkszentsimonban, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Korondon, Maroshévízen, Szentegyházán, valamint Székelykeresztúron.

Zólya László mérnök, projektvezető elmondta,

a nyolc gyűjtőpontnál 11 típusú hulladékot fogadnak majd díjmentesen a lakosságtól: műanyagot, papírt, textilt, építkezési törmeléket, fémet, üveget (kivéve a síküveget), zöldhulladékot, nagy méretű hulladékot (például bútorokat), gumiabroncsokat, elektronikus hulladékokat, valamint veszélyes hulladékokat (például lejárt szavatosságú gyógyszereket, festékeket, égett étolajat, akkumulátorokat) tudnak majd átvenni a tárolókonténereikbe.

A projektvezető hozzátette, a szelektív hulladékgyűjtés a jogszabályok szerint a polgárok kötelessége, az önkormányzatok és a hulladékgazdálkodó cégek akár pótdíjakat is kiróhatnak azokra, akik nem hajlandók szelektíven gyűjteni.

{A}

Zólya három érvet sorolt fel a szelektív hulladékgyűjtés hasznossága mellett:

• egyik érv, hogy minél több hulladékot gyűjtenek szétválogatva a lakók, annál olcsóbb lehet a szemételszállítás díja. A felelősségátvállalási szervezetek (OIREP) ugyanis minden tonna újrahasznosítható csomagolóanyag összegyűjtéséért pluszjuttatást adnak a Környezetvédelmi Alapból a hulladékgazdálkodóknak, ez a többletjuttatás pedig fedezheti részben a szemételszállítás és a hozzá kapcsolódó tevékenységek költségeit, így csökkenhet a szemételszállítás díja;
• a másik érv, hogy az elsődleges nyersanyag-kitermelés csökkenthető, ha minél több hulladékot újrahasznosítunk, így csökken a környezetszennyezés, ugyanakkor minden nyersanyagtartalék véges, és egyre nehezebb lesz bizonyos termékeket előállítani;
• a harmadik érv pedig, hogy ha nem csökken a véglegesen lerakott szemét mennyisége, az a lakosság számára is megterhelő lesz anyagilag. Jelenleg minden egyes tonna véglegesen lerakott hulladék után 80 lej illetéket kell fizetniük a hulladékgazdálkodó cégeknek, ez az érték az elkövetkezőkben nőni fog.