Tények és tévhitek a teljes értékű takarmánykeverékekről (x)
Napról napra több figyelmet fordítunk az egészséges táplálkozásra és próbáljuk követni az erre vonatkozó tudományos kutatásokat is. Mégis sokszor nem tudjuk eldönteni, mekkora a közösségi hálókon megosztott kisfilmek valóságtartalma.
Az egyik ilyen időnként felröppenő rémhír, hogy a farmokon tenyésztett csirkéket hormonnal és gyógyszerekkel dúsított tápokkal növelik másfél hónap alatt konyhakészre. De vajon mi ebből az igazság?
A tápok összetételére és előállítására vonatkozó megbízható információk érdekében a Kerelőszentpálon megnyílt UBM Feed üzem két szakemberét kerestük fel. Péter Árpád minőségbiztosításért felelős igazgató a csirkék, disznók és kérődzők számára összeállított teljes értékű keveréktakarmányok összetételéről beszélve elmondta, az általuk készített tápok gabonaőrleményből, fehérjevivő anyagokból: napraforgó és szójadarából, valamint vitaminokat és nyomelemeket tartalmazó premixekből állnak.
„Európában 1989-ben fogadták el azt a törvényt, amely szerint nem lehet a tápokban hormont használni. Ezt a hormonhasználatot tiltó európai szabályozást 2006-ban Románia is elfogadta. Később, 2008-ban szigorítottak az uniós szabályozáson, ezt nálunk 2009-ben fogadták el. Jelen pillanatban szigorúan tilos a hormonok használata a tápokban, sőt, a szabályozás kitér arra is, hogy azokból az országokból, ahol még megengedett bizonyos hormonok használata, nem szabad húst importálni. Mi az alapanyagok és a takarmányok hormonszintjét évente ellenőrizzük, és az állategészségügyi hivatal is szúrópróbaszerűén végez ilyen vizsgálatot legalább évente. Mi még csak fél éve termelünk, de nálunk már voltak” – magyarázta a minőségért felelős igazgató.
A tápok összetételével kapcsolatban gyakran felmerül az a tévhit is, hogy gyógyszereket kevernek bele, s így az állatok húsával együtt az emberi szervezetbe kerülnek a gyógyszermaradványok. Péter Árpád erről elmondta:
az állatoknak szánt tápok címkéjén is fel van tüntetve, hogy csupán a kokcidiózis elleni készítmény van benne, amely az európai és romániai előírások szerint is adalékanyag, nem gyógyszer.
Ráadásul a tápokat úgy állítják össze, hogy ez az adalékanyag kimarad azokból az adagokból, amelyeket a levágás előtt levő állatok kapnak. Ez azt jelenti, hogy a levágás előtti öt napban az állat tápjában nincs benne. Jó tudni azt is, hogy a nagy farmok által szállított húsokat mindig ellenőrzi az állategészségügyi hatóság, természetesen kötelező módon gyógyszermenteseknek kell lenniük.
„A modern technológiánknak köszönhetően képesek vagyunk arra, hogy a tápokba az állatorvos javaslatára gyógyszereket is belekeverjünk. Ez azt jelenti, hogy ha egy megrendelő farmjának a hivatalos állatorvosa előírja egy vényköteles gyógyszer beadását, akkor mi azt bele tudjuk tenni a tápokba egy teljesen különálló rendszeren keresztül, amely nem befolyásolja a többi táp készítését. De ilyen jellegű kérésünk még nem volt” – mutat rá a szakember. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az érvényes törvények szerint bizonyos tápokba bele lehet keverni hallisztet, de ők ezen alapanyagot sem használják az üzemükben. A csontliszt használatát például ugyanúgy tiltja a törvény, mint a hormonét, és a kerelőszentpáli üzemben ezt be is tartják.
Péter Árpád arra is kitért, hogy nagy figyelmet szentelnek az alapanyagok minőségére is: saját laboratóriumukban ellenőrzik a bejövő gabonák minőségét kiszúrva azokat, amelyek nem megfelelőek. Elsősorban azt vizsgálják, hogy a bejövő gabonák ne tartalmazzanak toxinokat, hiszen megtörtént, hogy a tíz szállítmányból kettőt minőségi okok miatt vissza kellett fordítani, nem engedték, hogy bejöjjön a termelési területre.
A kerelőszentpáli üzemben kevés készlettel dolgoznak, nem halmozzák fel az alapanyagokat, hanem ahogy az ellenőrzött szállítmány beérkezik az üzembe, máris feldolgozzák. De szintén a saját laboratóriumban ellenőrzik az üzemben gyártott teljes értékű keveréktakarmányok minőségét is. A szakember megmutatta, hogy a teljesen automatizált üzemben hogyan zajlik a gabonák őrlése, a különböző alapanyagok összekeverése és a végtermékek elkészítése. Emberre szinte szükség sincs, csak a vezérlőpultban, ahol a recepteket viszik be a rendszerbe és a zsákolásnál, rakodásnál.
Miután a tápok összetételéről oly sok mindent hallottunk, arra a kérdésre is kerestük a választ, hogy miért van szükség az állatok élelmezésében a tápokra, miért nem lehet a hagyományos, nagyanyáink által alkalmazott módszerekkel tartani az állatokat. Benedek Alpár zootechnikus mérnök, aki az UBM-nél a kérődzők szakértője, arra hívta fel a figyelmünket, hogy az állattartásban ma már figyelembe kell venni a genetikát, az optimális tartási körülményeket és a táplálkozást, hiszen csak így lehet eredményeket elérni.
„Míg korában Székelyföldön a legtöbben saját családjuk szükségleteit akarták lefedni és azért tartottak csirkét, disznót, esetleg tehenet, hogy a családot jóllakassák, ma már sok háztartásban többlet van és eladásra is termelnek. De csak úgy tudjuk teljesíteni a többlet minőségét, ha figyelembe vesszük, hogy az állat a genetikai változások következtében mire képes különböző körülmények között. Tudjuk, ma már vannak húscsirkék és olyanok, amelyeket a tojásért tartanak, de vannak sok tejet adó szarvasmarhák és olyanok, amelyeket húsukért és a tejért is tenyésztenek. Ezeket már nem lehet a hagyományos módon tartani, illetve, ha mégis, akkor nem tudnak a genetikai potenciáljuk szerint fejlődni” – fejtette ki a szakember.
Az UBM Feednél a szarvasmarhatartó gazdának nemcsak tápot, hanem szakmai tanácsadást is biztosítanak. Megnézik, hogy az általa termelt takarmánynak mennyi a tápértéke, és mire van szüksége az állatainak életkor és tartási feltétel függvényében. Minden gazdának a gazdaságában levő állataira szabva javasolnak takarmányozási receptet: pontosan olyan kevert takarmányt biztosítanak, amelyre az állatoknak szüksége van. E szerint az otthoni takarmánnyal és az általuk biztosított táppal az állatnak meglesz a napi szükséges energia-, fehérje-, vitamin- és ásványianyag-bevitele.
Benedek Alpár szerint,
ha az állatok nem kapják meg a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot, akkor nem fejlődnek rendesen, a tyúkok nem tojnak, a tehenek nem adnak annyi tejet, amennyire optimális körülmények között képesek lennének.
Beszélgetésünk során Péter Árpád és Benedek Alpár is többször hangsúlyozta, hogy jelenleg a tápok elkészítésének folyamata, a felhasznált alapanyagok, de a tápok használata is szigorúan van szabályozva, rendszeresen ellenőrzik a készítőket és az állattenyésztőket is. Arra is felhívták a figyelmünket, hogy amíg a teljes értékű keveréktakarmányokon felnevelt állatok tartási körülményeit rendszeresen ellenőrzik, és az üzletbe kerülő hús, tojás sok egészségügyi szűrőn megy keresztül, addig a háztáji gazdaságokból beszerzett alapélelmiszereket senki nem ellenőrzi, nem tudni, hogy amíg eljut a fogyasztóhoz, mi mindennel telítődik.
(X – Fizetett hirdetés)