Noha szavazás előtt áll a medveproblémák rendezését lehetővé tevő törvénymódosítás, a Zetelaki Területtulajdonosi Társulás végigviszi a szakminisztérium ellen indított pert. A csütörtökre várt, számukra kedvező ítélethirdetéstől remélnek módosítást.
Csütörtökön hirdet ítéletet a Marosvásárhelyi Táblabíróság abban a perben, amelyet
44 udvarhelyszéki közbirtokosságot képviselve indított a Zetelaki Területtulajdonosi Társulás a környezetvédelmi minisztérium ellen a vadgazdálkodási szabályozások alkalmazásának elmulasztása miatt.
Az ügy legutóbbi tárgyalása múlt héten zajlott, azt megelőzően a felperes ügyvédje a tavaly érvénybe lépett, medvepopulációra vonatkozó akcióterv részét képező szaktanulmányt kérte számon a minisztériumtól.
Tulajdonképpen így próbálták kikényszeríteni a szaktárcától azt, hogy írásban közöljék: nem készült el a tanulmány, amelyre egyébként 110 ezer eurót elkülönítettek. A minisztérium a törvény által megszabott 30 napos határidőn belül válaszolt követelésükre, azt közölték, hogy
a szaktanulmány „véleményezése folyamatban van”.
{A}
Ez azt jelenti, hogy
még a közbeszerzési eljáráshoz szükséges pénzösszeget sem szabadították fel, vagyis a válasz „nem jelent semmit, ezzel is azt igazolták, hogy semmit se csináltak”
– számolt be a fejleményekről Benke József, a területtulajdonosi társulás elnöke és egyben a Zetelaka és Társai Vadásztársaság igazgatója. Elmondta, ha számukra kedvező ítéletet hirdet a táblabíróság csütörtökön, azt várhatóan meg fogja fellebbezni a környezetvédelmi minisztérium. Ez viszont azt fogja bizonyítani, hogy
a tárca nem akarja betartani a medvepopuláció megőrzésére vonatkozó akciótervbe foglaltakat
– véli Benke József. Amennyiben a minisztériumnak fog kedvezni a táblabíróság döntése, akkor a területtulajdonosi társulás fog fellebbezni a döntés ellen, így várhatóan a legfelsőbb bíróságon fog folytatódni az ügy.
A napokban viszont – mint arról Benke József beszámolt – kedvező elbíráslást kapott a képviselőház mezőgazdasági, illetve környezetvédelmi szakbizottságától is egy törvénymódosítási javaslat, amely megoldást hozhat az évek óta fokozódó medveproblémák ügyében. „A konkrét előrelépéseket” felsorolva a szakember a törvénymódosítási javaslat fontosabb előírásairól elmondta,
a medvék által okozott vadkárok kifizetése egyszerűbbé és gyorsabbá válik, a közúton történő vadbalesetekért a felelősség a sofőrt fogja terhelni, ha a veszélyre közlekedési tábla figyelmeztette, tábla hiányában viszont az útügyi társaságot.
A törvénymódosítási javaslat ugyanakkor kitér az ember elleni medvetámadások kártérítésére is: sérülés esetén a munkaképtelenség idejére a minisztériumnak kellene kártérítést fizetnie, valamint a kezelési költségeket, elhalálozás esetén pedig minimálbért a családnak, egészen addig, amíg az áldozat elérte volna a nyugdíjkorhatárt. Újból bevezetnék ugyanakkor a prevenciós kilövési kvótát, amelyet a medveszaporulat alapján határoznának meg, minden év május 15-éig – ismertette a módosítási tervezet fontosabb részleteit Benke József. A javaslat már felkerült a képviselőház plenáris ülésének napirendjére, reméli, napokon belül el is fogadják.
Noha az új előírások megoldást hozhatnak a problémára, a pertől mégsem áll el a területtulajdonosi társulás.
Ennek az az oka, hogy a május 15-ei határidőt túl késeinek tartja Benke József. Elmondta, a táblabírósági tárgyaláson is kérte, hogy vegyék jegyzőkönyvbe, miszerint
március 15-éig kellene meghatározni az éves kilövési kvótákat, és reméli, ez a bíróság határozatába is bekerül, így esély nyílik arra, hogy a törvényben is módosuljon a határidő.
A május 15-ei határidő azért kései, mert a tavaszi vadászati szezon március 15-én kezdődik, május 15-éig viszont „már kihajtják az állatokat a legelőre, és kezdődik minden elölről”.