Szinte felbecsülhetetlen mennyiségű, különböző fajtájú hal pusztult el a Marosban szerdán, miután a marosvásárhelyi nagy gátnál megnyitották a zsilipeket.
Marosvásárhelyen a Víkendtelep körül minden tavasszal csónakázó tavat alakítanak ki, majd késő ősszel leengedik a vizet. Ahhoz, hogy a csónakázóból a víz átfolyón a Marosba, szükséges a folyó szintjének csökkentése, ezt úgy oldják meg, hogy megnyitják a szomszédos nagy gát zsilipjeit és nagy ütemben csökkentik a vízmennyiséget.
{A}
Mint Călin Fokt, a vízügy igazgatóság sajtószóvivője elmondta, szerdán betervezett munkálat volt a zsilipek megnyitása és a Maros vízének csökkentése, a jelentős halpusztulásról azonban ő is csak a sajtóból értesült. A Marosnak Marosszentgyörgy irányában van egy kis holtága, ami egy szigetet vesz körbe, s a folyó vízszintjének csökkenése során, innen nem tudtak kiúszni a halak, bennragadtak az iszapban. Itt normális körülmények között is nagyon alacsony a vízállás, nincs sodrása a Marosnak, s ezért történhetett a nemkívánatos baleset.
Tavaly például a csónakázóból engedték ki túl gyorsan, erőltetetten a vizet és sok hal ottragadt.
Ha több napon keresztül végeznék el ezt a műveletet, akkor a halak érezve a víz sodrását, átúsznának a Marosba.
Nagy András Attila, a Milvus szakembere a halpusztulás kapcsán elmondta, véleménye szerint a Víkendtelep igazgatósága minden évben hagyhatna legalább félméter mélységű vizet a csónakázóban, mert abban a halak nem pusztulnának el, túlélnék a telet.
A városháza azonban arra hivatkozik, hogy télen a környéket senki nem felügyeli, a befagyott jégen pedig akár éjszaka is korcsolyázhatnak, és ez nagyon balesetveszélyes lehet,
ezért döntenek úgy minden tél kezdetén, hogy leengedik a vizet.