Diftéria elleni országos oltáskampány sürgős elindítását kéri a Háziorvosok Országos Szövetsége az ukrajnai megbetegedések miatt. A torokgyík elleni immunizálást a felnőtt lakosság esetében tartják elengedhetetlennek.
Megkongatták a vészharangot a romániai háziorvosok az ország északi határa irányából érkező járványügyi fenyegetettség miatt. A Háziorvosok Országos Szövetsége (SNMF) közleményében hivatalos kérést intézett a kormányhoz és az egészségügyi szaktárcához, hogy indítsanak országos diftéria elleni oltáskampányt a megbetegedés kockázatának kitett felnőtt lakosság körében, és a program költségvetésébe foglalják bele a védőoltások, illetve a tájékoztató és figyelemfelkeltő kampány költségeit. Megjegyzik:
a háziorvosok megkapták a járványügyi figyelmeztetéseket a megyei népegészségügyi igazgatóságoktól és az egészségügyi szaktárca elrendelte a diftéria elleni oltóanyagkészletek feltöltését.
{A}
A minisztérium eddig meghozott intézkedései jók, de kiegészítésre szorulnak, hívja fel a figyelmet az SNMF, amely azért tartja elengedhetetlennek a diftéria elleni oltáskampány elindítását a felnőtt lakosság körében, mert az országos oltáskampányban
az utolsó diftéria elleni védőoltást 14 éves korban kapja meg a lakosság és a vakcina csak tíz évig, tehát 24 éves korig biztosít védettséget a súlyos, fertőző betegség ellen.
„Ha a veszély fennáll, intézkedni kell, és nem azután, hogy megtörtént a baj” – fogalmazott Soós-Szabó Klára, a háziorvosok szövetségének Hargita megyei elnöke. Megjegyezte viszont, hogy
Hargita megye a kötelező védőoltásokkal való átoltottsági arány tekintetében jól áll, tehát nincs akkora baj, mint más megyékben.
Itt az oltásellenesség sem egy erős jelenség, de ha felerősödik, akkor veszélyt eredményezhet az egész közösségre nézve – mondta Soós-Szabó Klára.
A 14 éves korban beadott védőoltás tíz évig biztosít védelmet, utána már bizonytalanná válik és egyénileg változik, hogy milyen ellentestszintet tart még pár éven át az oltóanyag az egyén szervezetében – magyarázta a védettségről Tar Gyöngyi. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője is indokoltnak tartja az úgynevezett emlékeztető immunizálást a felnőtt lakosság körében, de elsősorban azokban az északi megyékben, amelyek közvetlenül határosak Ukrajnával.
– fogalmazott. Tar Gyöngyi ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy
ha valaki Kárpátaljára vagy Ukrajna más területeire készül utazni, előtte feltétlenül konzultáljon járványtanásszal vagy a háziorvosával, és kérjen tájékoztatást a szükséges óvintézkedésekről és azokról az országrészekről, ahol fennáll a megbetegedés veszélye.
Szem előtt kell tartani ugyanakkor azt is, hogy a védőoltás beadásától számítva egy-két hétnek kell eltelnie, amíg kialakul a szervezetben a teljes védettség.
A diftéria, azaz a torokgyík egy cseppfertőzéssel, közvetlen érintkezéssel, fertőzött tárgyak érintésével terjedő, erősen fertőző betegség, amely akár halálos kimenetelű is lehet. A torokgyík tünetei – láz, torokfájás – kezdetben hasonlók egy egyszerű torokgyulladáséhoz. Később viszont
egy fehér váladék, lepedék keletkezik a torokban, ami annyira megvastagszik és olyan módon tapad, hogy elzárja a levegő útját, tehát gyakorlatilag megfullad a beteg
– ismertette a kór lefolyását Tar Gyöngyi, hozzáfűzve, hogy a védőoltásoknak köszönhetően a ma élők többsége legfeljebb az irodalomban találkozott ezzel a betegséggel. Hargita megyében évtizedekkel ezelőtt, talán a hetvenes években fordult elő legutóbb diftériás megbetegedés – mondta emlékezetből a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője.
Romániában 1960-ban vezették be a diftéria elleni védőoltásos immunizálást, ennek köszönhetően 1980-ra teljesen felszámolták a betegséget az országban.