Ingatlanpiaci drágulásban az első helyen Csíkszereda

Iszlai Katalin 2019. december 01., 09:45

Az első félévben tapasztalt mérsékelt növekedés után a harmadik negyedévben ismét jelentősen megugrottak a lakásárak Romániában. A jelenség alól a székelyföldi városok sem képeznek kivételt, sőt: országos szinten Csíkszeredában jegyezték a legnagyobb árnövekedést július és szeptember között. 

Nő a kereslet, csökken a kínálat. Egyre drágábbak a lakások országos szinten és Székelyföldön egyaránt Fotó: Barabás Ákos

Korai volt az öröm, mégsem torpant meg a lakásárak évek óta tartó növekedése Romániában – derül ki az AnalizeImobiliare.ro ingatlanpiaci szakportál legfrissebb, az év harmadik negyedévére vonatkozó felméréséből. A portál az első két negyedév adatait feldolgozó összeállításában még arról számolt be, hogy mérséklődött az árak emelkedése, mivel január és március között mindössze 0,8 százalékos növekedést jegyeztek, április és június között pedig még ennél is kevesebb, 0,3 százalékosat. A kedvező tendencia azonban nem tartott sokáig:

a harmadik negyedévben ismét jelentős, 3,2 százalékos árnövekedés volt tapasztalható országos szinten.

A legnagyobb drágulás Csíkszeredában történt július és szeptember között.

{A}

Mint a kutatásban rámutattak: hét olyan nagyváros található az országban, ahol egy négyzetméter hasznos felületért több mint 1000 eurót kérnek. Továbbra is Kolozsváron a legdrágábbak az ingatlanok, ahol a harmadik negyedévben 2,7 százalékos áremelkedést jegyeztek, így jelenleg átlagosan 1610 euróba kerül egy négyzetméter. Ezt követi a főváros (1380 euró), Temesvár (1230 euró) Konstanca (1160 euró), Brassó (1130 euró) Craiova (1090 euró) és Jászvásár (1010 euró).

Ezekben a nagyvárosokban (amelyek lakosságszáma meghaladja a 200 ezer főt) alacsonyabb növekedést jegyeztek, mint az országos szinten első helyen szereplő Csíkszeredában.

A kevesebb mint 40 ezer fős hargitai megyeszékhelyen 6,3 százalékkal nőttek az árak július és szeptember között a korábbi negyedévhez képest, így pedig már 950 euróba kerül egy négyzetméter hasznos felület. Az első negyedévben egyébként még „csak” 900 eurót kértek egy négyzetméterért, így ha ilyen ütemben drágulnak továbbra is a lakások, lassan Csíkszereda is eléri az 1000 eurós küszöböt.

Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni a lista ellentétes oldalán szereplő városokat is, amelyek a népességszám tekintetében mind meghaladják Csíkszeredát, az árak szempontjából viszont jóval kedvezőbb helyzetben vannak. Zilahon mindössze 690 eurót kérnek egy négyzetméter hasznos felületért, majd Târgoviște (670 euró), Alexandria (590 euró), Gyurgyevó (540 euró) és Resicabánya (500 euró) következnek a sorban. A kutatásban arra is rámutattak, hogy a harmadik negyedévben az adásvételek száma is növekedett: 141 413 ingatlant értékesítettek hivatalosan az országban, ami 13 százalékos növekedést jelent a korábbi negyedévben jegyzett 125 474-hez képest, illetve 11 százalékos növekedést a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az adatok a szakemberek szerint azt mutatják, hogy

ismét megnőtt a kereslet, a kínálat viszont csökkent,

hiszen az idei év harmadik negyedévében öt százalékkal kevesebb ajánlat jelent meg a régebbi építésű ingatlanok piacán, mint tavaly. Mivel egyre kiélezettebbé válik a verseny ezek megvásárlásáért, a szakemberek szerint az árak továbbra is növekedni fognak.

A probléma forrása

A kereslet növekedése Csíkszeredában is évek óta érezhető, ezzel párhuzamosan pedig a kínálat csökkenése és az árak folyamatos emelkedése is – húzta alá megkeresésünkre Szabó Lehel, a több székelyföldi városban is jelen lévő Well ingatlanügynökségek vezetője. Mint mondta, a kutatásban szereplő 950 eurós érték egyáltalán nem túlzás, mi több,

Csíkszereda központjában valójában már 1000 euróba kerül egy négyzetméter hasznos felület.

Példaként hozzátette, a központban a garzonlakások átlagosan 25–30 ezer euróba kerülnek, a kétszobások pedig 50-60 ezer euróba. Az árak tavalyhoz képest is sokat nőttek, ehhez pedig a szakember szerint nagymértékben hozzájárultak a rendőrök és katonák lakhatási támogatásának tavaly év végén bevezetett módosításai. A 2018-ból származó 288-as számú törvény értelmében ugyanis már nem csak a bérleti díjat fizeti számukra az állam, hanem a havi törlesztőrészleteket is. Magyarán

ha egy rendőr banki hitelt vesz fel lakásvásárlásra, a havi részleteket az állami kasszából törlesztik számára a korábbi lakásbér kifizetése helyett.

A támogatás odaítélésének mindössze két fontos feltétele van: a kedvezményezettnek vagy házastársának nincs saját lakás a tulajdonában, illetve nem tudnak a család számára szolgálati lakást biztosítani.

Tömbházak az egyik székelyföldi városban. Sok üresen áll, mások szolgálati lakásként működnek Fotó: Haáz Vince

A Ziare.com hírportál az új szabályozás bevezetésekor egyébként arról számolt be, hogy 2018 végén a belügyminisztérium mintegy 22 ezer alkalmazottja részesült lakásbérleti támogatásban, amelynek összege meghaladta a havi 9 millió lejt. Csíkszereda pedig Hargita megye más városaival szemben sokkal jobban megérzi az állami támogatás okozta nehézségeket, hiszen számos rendőr és katona teljesít szolgálatot a megyeszékhelyen. Ezért van az, hogy noha az árak Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is magasak, ott legalább van választék, Csíkszeredában viszont szinte teljesen elfogytak az eladó lakások.

A helyzet egyre aggasztóbbá válik, főként annak fényében, hogy az árak elérték a brassói ingatlanok szintjét, pedig a két várost nem lehet összehasonlítani sem gazdasági, sem semmilyen egyéb szempontból.

Mi több, Brassóban új lakásokat lehet ugyanazon az áron vásárolni, mint Csíkszeredában régi építésűeket. Ráadásul Brassóban van választék, a vásárlók igényeik alapján több lakásból tudják kiválasztani a számukra legmegfelelőbbet, Csíkszeredában viszont nincs választási lehetőség. Csak kompromisszumos megoldásokban tudnak gondolkodni a helyiek: már annak is örülnek, ha találnak egy lakást, bármilyen legyen is az. Ha pedig valaki nem elégszik meg egy gyenge minőségű, drága lakással, hanem a minőségre is ad, több hónapot kénytelen várni, amíg talál egy ingatlant” – magyarázta Szabó. Zárásként arra is kitért: ha a külföldön dolgozók itthon hagyott, üresen álló lakásaikat legalább bérbe adnák, már enyhülne a jelenlegi „természetellenes” állapot, emellett pedig sürgősen új lakásokra lenne szükség.