Hiányolják a szaktárca szerepvállalását a medvekérdés megoldásában
A medve–ember konfliktus megoldása tekintetében nem számítanak nagy előrelépésre a minap Csíkszeredában lezajlott Európai Nagyragadozó Platform regionális műhelymegbeszélésétől a nemzetközi ülés részvevői.
A Hargita megyei és az európai platform tagjai, európai ernyőszervezetek – az Európai Földtulajdonosok Szervezete (ELO), az Európai Vadász és Természetvédő Egyesületek Föderációja (FACE) – az Európai Bizottság képviselői, romániai kutatóközpontok, civil szervezetek, vadásztársaságok, természetvédelmi hatóságok szakértői, képviselői vettek részt a Csíkszeredában kedden megtartott műhelymegbeszélésen. Az eseményen bemutatták a Hargita megyei platform eddigi eredményeit, és
megvitatták néhány központi témakör – a vadgazdálkodás, a tudományos kutatás és a károk megfelelő kezelése – egyes aspektusait.
A megbeszélésen részt vett Jürgen Tack, az Európai Nagyragadozó Platform társelnöke is, aki az ülés utáni nyilatkozatában kifogásolta, hogy a szakminisztérium képviselői nem tették tiszteletüket az eseményen. „Ma itt Hargita megyében a medvék tekintetében egy növekvő problémát látunk. A mai megbeszélés nem oldja meg ezt a problémát, de bizonyosan összehozza az embereket, hogy beszéljenek róla, és beszélni erről az első lépés afelé, hogy megtaláljuk a megoldást.
– mondta. Arról is beszámolt, hogy 2017-ben Bukarestben részt vettek egy hasonló találkozón, azon jelen voltak a szaktárca képviselői, de nem voltak hajlandók nyilatkozni. A mostani ülést megelőzően is
beszéltek a környezetvédelmi minisztérium illetékeseivel, de sajnálatos módon mégsem mentek el a megbeszélésre
– említette meg Jürgen Tack.
A megyei tanács, az Európai Nagyragadozó Platform, a megyei fejlesztési ügynökség és a Pogány-havas Kistérségi Társulás fiókszervezete által megszervezett ülésen elhangzott:
Hargita megyében van a legnagyobb medvepopuláció egész Európában, éppen ezért ugyanilyen mértékű intézkedésekre van szükség annak szabályozására, a lakosság védelmére.
Sajátos megoldásokra van szükség a turizmus terén is, hiszen a nagy medvepopuláció és a sajátos tájszerkezet előrelátó, gondos tervezést igényel.
Benke József, aki előadóként részt vett a megbeszélésen, a problémának egy kevésbé ismert részére is kitért lapunk érdeklődésére. A Zetelaka és Társai Vadásztársaság igazgatója elmondta: a vadgazdáknak, tehát a vadásztársaságoknak saját költségükön kell őrizniük és fenntartaniuk a vadállományt – a medvéket is –, miközben a kilövési kvótákat eltörölték, kiadásaikat sem kompenzálja az állam, ráadásul a más vadfajtákra szervezett vadászatokon újabban egymást érik a balesetek, vagyis az ember elleni medvetámadások.
– tette fel a kérdést a szakember, hangsúlyozva, hogy a vadásztársaságoknak erre nincsenek eszközeik, csak a szaktárcának. Benke József szerint – mint arról előadásában is beszélt – a kompenzációs rendszer létrehozása mellett
a sürgősségi beavatkozási kvóta állandósítása és az éves állományszabályozó kilövési kvóták engedélyezése hozna megoldást a medveproblémákra.
Noha nyilatkozatában Jürgen Tack is a szabályozott medvevadászat szükségessége mellett érvelt, és az ülés végkövetkeztetéseiről a platform jelentést küld majd az Európai Bizottság Környezetvédelmi Igazgatóságának, Benke József a medvekérdésben közvetlen nyomásgyakorlásra nem számít az intézmény részéről Romániára. Ennek az az oka, hogy az EB környezetvédelmi igazgatósága „nem emberközpontú”.
Kötelezettségszegési eljárást is csak akkor helyeznének kilátásba, ha Románia nem védené megfelelően a medvepopulációt, de itt jól élnek a medvék
– mondta a vadgazdálkodási szakember, aki szerint van ugyan „emberközpontúbb” EU-s szerv, de oda nem jut el a probléma.