Mindössze négy évet töltött Magyarországon Árpád-házi Szent Erzsébet, élete további két évtizede Thüringiához, német földhöz kötötte. Több mint nyolcszáz év távlatából is az evangéliumi szeretet egyetemes példája.
Alakját a legnagyobb festők örökítették meg. A ferences harmadrend, a ciszterciek, az Erzsébet-apácák és jótékonysági szervezetek patrónusa. Pékek, koldusok, özvegyek, árvák, ártatlanul üldözöttek, csipkeverők, fátyolkészítők kérik pártfogását. Nevét viseli az oroszhegyi, Erzsébet nevűekből álló kórus.
Liturgikus emléknapján jelképei közül a kenyér és a rózsa a templomok oltárára kerül – az áldó szertartás után a gondoskodó szeretet látható jeleit a rászorulók, illetve a kiválasztottak kapják meg.
A népi megfigyelés jeles, főleg időjárásjósló napként tartja számon: enyhe telet jelez, ha esik. „Ha Erzsike megrázza a dunyháját”, az havazást jelent. Másutt úgy tartják, ha „a pendelyét rázza meg”, akkor a karácsony is fehér lesz. Mondják, amilyen az Erzsébet-napi időjárás, olyan lesz a december.
{A}