Rangos elismerésben részesültek a Székelyhon.ro munkatársai Budapesten
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum megalakulásának 101. évfordulója alkalmából tartott hétfői ünnepségen nyitották meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből összeállított Lészen ágyú című kiállítást Budapesten. Az eseményen többen is elismerésben részesültek
Megalakulásának 101. évfordulóját ünnepelte hétfőn a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, ezzel párhuzamosan pedig az 1848–49-es ereklyék a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből című kiállítást is megnyitották.
A kettős ünnepet a 70 éves Honvéd Zenekar fellépésével nyitották meg, majd Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka köszöntötte a jelenlévőket. Felszólalásában számos beszédes adatot felsorolt az intézményről, mint például azt, hogy évente 200-300 ezer személyt szólítanak meg, ám elmondása szerint a hétfői nap valódi különlegessége a kiállításmegnyitó. Ezt követően át is adta a szót Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének.
Kelemen elmondta: a sepsiszentgyörgyi múzeum ereklyéi fél éven át lesznek láthatók a magyar fővárosban, ahol
az érdeklődök megcsodálhatják többek között a Gábor Áron által készített kerekasztalát, Deák Ferenc pipáját, Kossuth Lajos cigarettaszipkáját, Bem József sétabotját és legfőképp Gábor Áron egyetlen fennmaradt rézágyúját.
„Az itt kiállított tárgyak jelentős része inkább egy fontos történelmi pillanat relikviája, mint annak emlékműve. Vagyis az adja a jelentőségüket, hogy történelmi hőseink használták vagy éppen ők készítették ezeket” – húzta alá Kelemen Hunor.
A továbbiakban Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója is Gábor Áron rézagyúját emelte ki, csodának nevezve azt, hogy hétfőtől Budapesten láthatja a közönség. Hozzátette: maga az ágyú történetével kapcsolatosan is további három csodát tud felsorolni. Az első az ágyú létrejöttével kapcsolatos, hiszen amikor 1848-ban az osztrák csapatok a fellázadt Székelyföld leverésére érkeztek, azt hitték, könnyű dolguk lesz. De mint tudjuk, végül ágyúval várták őket a székelyek. A másik csoda az, hogy ez az ágyúcső megőrződött. Az igazgató felelevenítette:
a kiegyezés után a csaták helyszínein rengeteget keresték a megmaradt ágyúkat, ám egyet sem találtak.
Mire mindenki azt gondolta, hogy Gábor Áron 70 ágyúja közül az összes megsemmisült,
1906-ban egy vízvezeték ásása közben rábukkantak egyre, és ma már biztos, hogy ez az egyetlen példány maradt fenn.
Vargha végül a harmadik csodaként az ágyú visszaszerzését nevezte a Román Nemzeti Múzeumtól.
Az igazgató beszédét követően Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke bemutatta a Lesz ágyú című kötetet, amelyben a tavaly november és idén augusztus között megvalósult programsorozatuk alatt tartott konferenciák, megemlékezések, foglalkozások, kiállítások és egyéb programok tartalmát foglalták össze.
Az ünnepség zárásaként a 101 éves Hadtörténeti Intézet és Múzeum több elismerést is átadott. Többek között
Szüszer-Nagy Róbertnek, a Székelyhon főszerkesztőjének és Pinti Attilának, a Székelyhon szerkesztőjének jubileumi emlékérmét adományoztak a hadtörténeti múzeum érdekében végzett áldozatos munkájuk elismeréseként.