Hárommilliárd eurót utaltak haza tavaly a külföldön munkát vállaló romániaiak

Hatalmas összeget, mintegy 3 milliárd eurót utaltak haza tavaly a külföldön dolgozó romániaiak. Eközben az országban munkát vállaló külföldiek mindössze 300 millió eurót juttattak ki Romániából, ami végső soron 2,7 milliárd eurós többletet jelentett az országnak.

Az Eurostat összeállítása szerint a külföldön dolgozók által hazajuttatott pénzmennyiség tekintetében Románia második helyen szerepel az Európai Unió tagállamai között. Mint az EU statisztikai hivatalának adataiból kiderül, 2018-ban mintegy 3 milliárd eurót, azaz több mint 14 milliárd lejt küldtek haza családjaiknak a diaszpórában élő romániaiak. Ennél többet csak a portugálok juttattak haza (3,6 milliárd eurót). A Romániában dolgozó vendégmunkások viszont a befolyt összegnél lényegesen kevesebbet, mindössze 300 millió eurót utaltak haza.

Az adatok szerint tehát egyetlen év leforgása alatt 2,7 milliárd eurós többletet könyvelhetett el Románia. Ezzel a befolyó és kimenő összegek közötti különbség tekintetében is második az ország Portugália után, ahol 3,1 milliárd eurós többletet jegyeztek. A lista ellentétes oldalán található országok ezzel szemben jelentős hiánnyal zárták az évet, mivel számos vendégmunkás dolgozik náluk, akik tetemes összegeket utaltak haza.

{A}

Az utolsó helyen álló Franciaország például 10,5 milliárd eurós hiányt könyvelhetett el, de Németországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban is jóval alacsonyabb volt a befolyt összeg a kimenőhöz képest. Azt azonban, hogy gazdasági szempontból melyik tábor járt jobban, már nem olyan egyszerű megmondani – hívta fel a figyelmet Szabó Árpád közgazdász.

A szakember meglátása szerint

a Románia által elért második hely valójában egy szegénységi bizonyítvány, mert egyebek közt arról árulkodik, milyen sokan hagyták el az országot.

Másrészt az országba befolyt jelentős pénzmennyiség csak a fogyasztás szempontjából kedvező: a családoknak és a kereskedőknek jó, az ország azonban semmi hasznát nem érzi. „A legfőbb gond az, hogy ennek az összegnek a jelentős része a kereskedelembe megy. Ha ehelyett befektetnék ezt a rengeteg pénzt, sokkal többet profitálhatna belőle az ország. A lakosság pénzügyi és gazdasági műveltségével viszont hatalmas problémák vannak.

A saját otthonnal röghöz kötik magukat, és ezért egy jó munkahely miatt nem fognak az ország másik végébe költözni” – mutatott rá Szabó.

Magyarázatként hozzátette,

miközben nálunk még mindig a saját lakás vagy autó számít önmegvalósításnak, Nyugaton a lakosság nem lakásba fekteti a pénzét, hanem vállalkozásokba.

Meglátása szerint a befektetések pörgetik fel igazán egy ország gazdaságát, ezért nem tekinthető elkeserítőnek a rangsor végén szereplő országok helyzete. „Hiába, hogy a fejlett országokból eláramlik a pénz, a hozzáadott érték valójában ott marad helyben. Az épületek, amelyeket a vendégmunkások felépítettek, a gépek, szerszámok, amelyeket nekik gyártottak, s minden egyéb ott marad és elősegíti a további termelést. Románia esetében is az lenne a kedvezőbb, ha a hazautalt pénzt inkább helyben termelnék meg” – emelte ki a szakember. Zárásként arra is kitért, hogy a gazdasági hátrányok mellett szociológiai szempontból sem előnyös a hosszú távú külföldi munkavállalás, hiszen ezáltal több millió gyerek nő fel szülő nélkül, ami számos kockázatot rejt.