Nyomásgyakorlást remélnek medveügyben

Széchely István 2019. november 16., 10:17

Az Európai Bizottság (EB) által remél nagyobb nyomásgyakorlást a román kormányra a medveprobléma rendezésének ügyében Benke József, aki tagja az EB környezetvédelmi igazgatóságához tartozó, Hargita megyében működő romániai nagyragadozó platformnak.

Az állományszabályozó kilövések szorgalmazása áll a prioritási lista első helyén Fotó: Barabás Ákos

Kedden ül össze legközelebb az év eleje óta tevékenykedő nagyragadozó platform, amelynek tagjai kidolgoztak egy prioritási listát a medvékkel való együttéléshez szükséges teendőkről. A platformot az Európai Bizottság Környezetvédelmi Igazgatóságának megrendelésére hozták létre, három EU-tagországban működik ilyen szerveződés, a romániai platform Hargita megyében tevékenykedik. A Hargita megyei regionális platformnak számít, amelyben a medvékkel való együttélés tekintetében felmerült problémák különböző érintettjei – állattartó gazdák, méhészek, valamint vadgazdák képviselője, polgármester, a megyei tanács illetékesei, természetvédelmi civil szervezet, illetve a környezetvédelmi ügynökség képviselője –, összesen mintegy tizenöt tag vesz részt – tájékoztatott Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság vezetője, aki szintén tagja a platformnak. A megbeszélésen ugyanakkor részt vesznek az európai platform tagjai, európai ernyőszervezetek, például az Európai Földtulajdonosok Szervezete, az Európai Vadász és Természetvédő Egyesületek Föderációja.

{K1}

Szabályozni kell a medveállományt

A csoport által kidolgozott prioritási lista első helyén az áll, hogy

regionálisan szabályozni kell a medveállományt, egyrészt prevenciós módon, egyszersmind javítva az állomány minőségét a gondos szelekcióval, másrészt beavatkozási kvótával.

A platform jelentésben továbbítja a prioritási listát az Európai Bizottság Környezetvédelmi Igazgatóságának, és mint azt Benke József elmondta, ő azt szeretné, ha ezt a román kormánynak is elküldenék, hogy mihamarabb megtörténjenek a szükséges lépések a medveproblémák megoldása ügyében. Bízik benne, hogy az EB tájékoztatása révén nő majd a nyomásgyakorlás a kormányon a medveproblémák rendezése érdekében. „Ez egyike azoknak a csatornáknak, amelyeken keresztül nyomást kell gyakorolni” – fogalmazott a szakember, aki

abban is reménykedik, hogy a szenátus után a képviselőház is megszavazza majd a medvepopuláció szabályozása érdekében éves kilövési kvótákat előíró törvénytervezetet, így legalább jövő évtől elkezdődhet majd a probléma rendezése.

{A}

Sürgősen lépni kell

A helyzet megoldása azért is sürgető, mert – mint arról a vadgazdálkodási szakember már korábban is panaszkodott, mivel

a kormány bukása és a környezetvédelmi miniszter lemondása óta a szaktárca nem adott ki rendkívüli kilövési engedélyeket még a problémás, veszélyes medvék ártalmatlanítására sem.

A tárca államtitkári tisztségű vezérigazgatója távozásakor ugyan elbírált néhány ilyen jellegű kérelmet a minap, de azoknak a többségét is elutasította, így nem kaphatott kilövési engedélyt például a Nagy-Küküllő Vadásztársaság sem a Székelyudvarhely határában elgázolt és emiatt megsérült, veszélyt jelentő medve ártalmatlanítására – mondta el Benke József.