Előbb chips-, majd malátagyár létesül Csíkszentsimonban
Egy év múlva elkezdődhet a helyi pityókából és egyéb zöldségekből előállított nassolnivalók gyártása a csíkszentsimoni chipsgyárban. Emellett egy malátaüzem létrehozásán is dolgozik a Tiltott Csíki Sört gyártó Lixid Projekt Kft. A két gyár több mint száz embernek biztosítana munkahelyet.
Két nagyipari beruházáson dolgozik a Tiltott Csíki Sört gyártó Lixid Projekt Kft.: egy éven belül beindul a termelés a chipsgyárban, két év múlva pedig malátaüzem is lesz. Mindkét üzem esetében beszerezték már a szükséges engedélyeket, így a következő években mindkettőben elkezdődhet a gyártás – tudtuk meg Lénárd Andrástól, a Lixid Projekt Kft. tulajdonosától.
A chipsgyárként emlegetett üzem valójában egy zöldség- és gabonafeldolgozó lesz. Lénárd András elmondása szerint nemcsak burgonyaszirmot fognak előállítani, hanem többek között különböző zöldségekből nassolnivalókat, továbbá bébiételeket, müzliféléket, pattogatott kukoricát és levesgolyókat.
Természetesen mivel a krumpli számít a legfőbb helyi jellegzetességnek, a termékek 70-80 százaléka erre épül majd, a maradék 20-30 százalék pedig egyéb típusú helyi zöldségekre és gabonafélékre.
A sörgyár szomszédságában helyet kapó gyár kivitelezésén egyébként már régóta dolgoznak. Évekkel ezelőtt megvásároltak a Hargita Gyöngye Rt.-től egy csíkszentsimoni épületet, itt zajlik majd a gyártás. Építeni fognak továbbá egy közös raktárt is a sörnek és a nassonlivalóknak, hiszen együtt fogják szállítani ezeket a hatékony helykihasználás érdekében. A raktár kivitelezése néhány héttel ezelőtt már elkezdődött, emellett pedig egy 3000 négyzetméteres krumplitározó is épül majd, ehhez jövő tavasszal látnak hozzá. Utóbbi várhatóan szeptemberre készül el, így Lénárd András szerint október-novemberben elindulhat a gyártás is.
A tervek szerint hozzávetőleg hatezer tonna krumpliból 1800 tonna különböző ízesítésű, székely pityókából készült chipset állítanának majd elő évente. Lénárd arra is kitért, hogy
próbálnak a helyi adottságokra építeni, ezért a parajdi sót például fűszerként használják majd a nassolnivalók előállításához. A pityókát kizárólag székelyföldi gazdáktól vásárolnák fel.
A tulajdonos azt is elárulta, hogy már most próbasütéseket végeznek, krumplifajtákat elemeznek a legjobb megoldás megtalálása érdekében.
A chipsgyár mellett a malátagyár kivitelezése is jól halad. Mint Lénárd András elmondta, a csíkszentsimoni sörgyár mögött mintegy 15-20 régi épület áll, amelyek a régi szeszgyárhoz tartoztak. Ezeket mind lebontják, a munkálatokhoz egy-két héten belül hozzá is fognak. Az így megüresedő területen tavasszal látnak hozzá a malátaüzem építéséhez, amelyet a tervek szerint 2021-ben nyitnak meg. Akkor várhatóan az első fázis indul el, ami évi 10 ezer tonnás kapacitást jelent, a következő egy évben pedig a tervek szerint továbbfejlesztik az üzemet 20 ezer tonnás kapacitásra. A gyártáshoz szükséges nyersanyagot ebben az esetben is helyi gazdáktól vásárolnák fel. A mezőgazdászok már folyamatos párbeszédet folytatnak a gazdákkal, hiszen a sörárpa legfőbb tulajdonsága az, hogy alacsony a fehérjetartalma, a helyi, megszokott árpa azonban az állattenyésztés miatt magas fehérjetartalmú.
{A}
„Sok türelemre és egyeztetésre lesz szükség, amíg a megfelelő minőséget helyben meg tudják termelni. Székelyföld azonban krumpli- és árpatermesztésre is kimondottan alkalmas, így biztosan nem lesz probléma” – magyarázta. Hozzátette, a megfelelő alapanyag még nem elég, hiszen az árpának összetett technológiai folyamaton kell átmennie, míg maláta lesz belőle. Ennek része az áztatás, a csíráztatás, a szárítás és a pörkölés is. A tulajdonos arra is kitért, hogy
Romániában mintegy 200 ezer tonna malátát használnak el évente, de ennek csak felét termelik meg az országban. A nagy malátagyárak ezért kisebb sörgyárakkal nem is állnak szóba, így a Tiltott Csíki Sör gyártásához szükséges malátát eddig Felvidékről voltak kénytelenek beszerezni, viszonylag borsos áron. A helyi alapanyagok használata és a termelők támogatása mellett tehát anyagi szempontból is jövedelmezőbb Székelyföldön előállítani a malátát.
Arról nem is beszélve, hogy a tervezett kapacitás jóval nagyobb annál, mint amennyire a simoni sörgyárnak szüksége van.
Éppen ezért
együttműködési megállapodást kötöttek a Heineken csíkszeredai gyárával, hogy az üzemben megtermelt maláta azon részét, amelyet a simoni sörgyárban nem használnak fel, felvásárolják, amennyiben az árat és a minőséget megfelelőnek találják.
„Pár éve még nem néztünk jó szemmel egymásra, mostanra azonban a viszonyunk már sokkal jobbnak mondható, főként ebben az esetben, amikor mindkét fél nyerne az együttműködésből” – emelte ki Lénárd.
A tervek ismertetése után a tulajdonos arról is beszélt, hogy a chipsgyár az értékesítőkkel együtt 70-80 személynek biztosítana munkahelyet, a malátagyár pedig mintegy negyvennek. Ezek a számok azonban csak a közvetlenül a gyárakban dolgozókra vonatkoznak, de mivel az alapanyagokat helyi termelőktől vásárolnák fel, valójában ezrek megélhetéséhez járulhatnának hozzá. A nagyszabású beruházásokat Lénárd szerint a magyar-magyar összefogás tette lehetővé, hiszen a Csíki Sör esetében is van egy tulajdonostársuk egy felvidéki vállalkozó személyében, illetve a jelenlegi beruházások esetében magyar kormányzati támogatásban részesültek a Székelyföldi Gazdaságfejlesztési Program által. A két gyár kivitelezésének több mint fele azonban így is saját forrásokból valósul majd meg.
A chipsgyár beüzemelésén egyébként 2017 óta dolgoznak, és a malátagyár ötlete is már tavaly megszületett, viszont a két, mintegy 25 millió euró összértékű beruházás megvalósítását akadályozta a csíkszentsimoni gázhálózat hiánya.
Most azonban úgy tűnik, ez a probléma is megoldódni látszik, mert Hargita Megye Tanácsa a napokban döntött arról, hogy a község számára 410 ezer lejt utal ki egy gázelosztó állomásra. Emellett Lénárd elmondása szerint a helyi polgármesteri hivataltól is ígéretet kaptak arra, hogy mire a gyárak felépülnek, a földgáz is biztosítva lesz.