Tizenöt év után újra legálisan termelik ki a fenyőerdőt a Madarasi Hargita Szentegyházához tartozó részén. A széldöntéses terület kitakarítása erdészeti szempontból is fontos, ugyanakkor a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesülethez tartozó gazdák is örülnek, hogy tűzifához, illetve műfához juthatnak.
„Történelmi pillanat ez Szentegyházán” – fogadtak a gazdák, az erdészek és a fakitermelők szerdán reggel a Hargitán, ahol az SZKE többéves munkájának eredményeként legálisan termelik ki az erdőt egy kisebb területen. Noha nehéz munka volt a fák vágása, lehordása és szekerekre pakolása, senki száját nem hagyta el zokszó, sőt kifejezetten vidámak voltak az emberek.
Jelenleg valamivel több mint tizenöt hektárnyi, széldöntés által sújtott területen folyik a munka, és még egy ugyanekkora részen bélyegeztek, ahol szintén kitermelik majd a fákat – fejtette ki lapunknak Konrád Dezső, az SZKE elnöke. Mint mondta, a
a kitermelt fa hatvan százaléka tűzifának, a maradék pedig műfának minősül.
Ebből egyesületük minden tagja részesül – területének nagysága függvényében –, ha ezt igényli, illetve kifizeti egyebek mellett az erdő őrzéséért, bélyegzéséért és kivágásáért járó összegeket. Összesen 1300 köbméternyi fát fognak kitermelni. Természetesen újra is ültetik a területeket.
„Egy erdős részen tragédiának számít a széldöntés, innen pedig ki kell termelni a fát, mielőtt megbogarasodik, hiszen ez átterjedhet máshová is, hatalmas károkat okozva. Hamarabb is elkezdhettük volna, de a törvények miatt nem lehetett.
– fejtette ki Elekes András, a Szépvízi Magánerdészet munkatársa. Hangsúlyozta, munkájuk azért is fontos, mert ha a terület megtisztul, akkor tavasszal lehet itt csemeteültetést szervezni. Tudni kell azt is, hogy
a hegyen, a zordabb körülmények között nehezebben fejlődnek a fák, ám minőségük lényegesen jobb.
„Valamikor úgy tartották, hogy ha az oláhfalvi elvitte a deszkáját a piacra, addig senki másét nem vették meg, míg neki volt” – mesélte.
Konrád Dezső emlékeztetett, nem volt egyszerű eljutni a legális kitermelésig, hiszen korábban több egyesület is alakult, és volt, aki nem csak egyhez csatlakozott, persze ugyanazzal a birtoklevéllel. Ez hatalmas kavarodást eredményezett. Miután már az erdő őrzése sem volt fizetve, és kivonult az ezzel megbízott erdészet, a fák kivágása is tilossá vált. Persze
voltak, akiknek a törvény nem szabott gátat, így egyre csak fogyatkozott az erdő.
Ezt próbálta megakadályozni az SZKE, amely megalakulása után rögtön belevágott tagjai területeinek tulajdonjogi tisztázásába. Ezt pontos mérések által valósították meg. Nem volt könnyű munka, hiszen számtalanszor feljelentették őket ellenlábasaik, így próbálva megakadályozni, hátráltatni a helyzet tisztázását, támogatva ezáltal a fatolvajokat.
„Az is a célunk, hogy a helyieknél maradjon a fa, ne idegenek vásárolják fel. Egy adott ponton oda jutottunk, hogy az átlagembereknek nem volt fájuk, így segíteni sem tudtunk egymásnak, ha például leégett valakinek a csűrje vagy háza” – fogalmazott Konrád. Végül azonban sikerült újraszervezni az erdő őrzését egy nagyjából 75 hektáros területen, és csak ezután kezdődhetett el a mostani kitermelés. Nagyjából másfél hete folyik a munka problémamentesen, de most is féltik az út mellé kitermelt fát a tolvajoktól, így
több munkatársuk is folyamatosan a helyszínen van, éjszaka is ott alszanak.
{A}