Búcsút ülnek Gyergyóremetén Szent Lénárd tiszteletére
A koraközépkor egyik legismertebb szentjének, Lénárdnak, más néven Leonárdnak az életéről annyit tudunk, hogy a valószínűleg az 5. században született és Limoges mellett kis remeteséget létesített. Legendáriuma viszont jelképekben gazdag és számos osztrák-bajor néphagyomány is kötődik nevéhez.
Az előkelő frank család gyermeke hittérítőként élt, hatalma volt a gonosz lelkek felett. Az Arany legenda szerint
„a királynál akkora kegyben állt, hogy valahány foglyot meglátogatott a tömlöcben, mindet rögtön szabadon engedték.”
Egyik jelképe ezért lett a bilincs, másik a börtönrács, ami szimbolikusan a bűnök fogságát is jelenti.
Nevének eredettörténetét némely források az oroszlánhoz (leo) kötik, lelki tulajdonságait szintén ehhez kapcsolják: bátorság a gonosz gondolatok megfékezéséhez és az égiek szemléléséhez; éberség a világ és Isten dolgai iránt. Másik tulajdonsága az erő volt, részint a bűnök felett, másrészt a jó cselekedetekben. Végül pedig a világi dolgoktól való óvatosság, félelem:
minden neki felajánlott kincset megvetett.
A földművesek, bányászok, kádárok, fuvarosok, kovácsok, rézművesek, teherhordók, lakatosok, istállófiúk, gyermekágyas nők és foglyok patrónusa. Lénárd fogadalmi ajándékként szokás volt vasból készített képet ajándékozni.
{A}
Gyergyóremetén a templom védőszentje és az egyházközség kórusának a névadója Szent Lénárd. A búcsús szentmise ma 11 órától kezdődik, szónoka pedig Korom Imre, a gyergyószentmiklósi Munkás Szent József Egyházközség plébánosa lesz.