A betakarításnak jót tett az idei száraz és meleg ősz, a növényeknek már nem annyira

Szász Cs. Emese 2019. november 06., 09:08

Múlt héten még itt-ott havazott, most meg napközben akár rövid ujjú trikóban is lehet sétálni. A hirtelen hőmérséklet-változás egyetlen élő szervezetnek, így a növényeknek sem tesz jót, a hosszúra nyúlt indián nyárról pedig vegyesen nyilatkoznak a szakértők.

Az idei ősz nem mondható rossznak: a betakarításokat el lehetett végezni, a talajt elő lehetett készíteni a vetések számára Fotó: Barabás Ákos

Míg november elsején még sok helyen fagy volt (múlt héten több helyen havazott is), hétfőn visszatért térségünkbe az indián nyár, még a reggeleink sem olyan hűvösek, és előreláthatóan a hónap közepéig a megszokottnál sokkal melegebb időre számíthatunk. 

Az időjárás-jelentések szerint az átlagos nappali csúcshőmérsékletek 15 és 19 Celsius-fok között alakulnak, és az éjszakai minimumok is 5 és 9 fok között lesznek.

Egyszer hideg, máskor meleg. Nem tesz jót a sok hőmérséklet-ingadozás Fotó: Barabás Ákos

Furcsa lombhullatás

Hogy milyen hatással van a szokatlan időjárás a növényzetre, azt szakértőktől igyekeztünk megtudni. Bálint János kertészmérnök, növényorvos a Székelyhonnak kifejtette, hogy a párnapos fagy, majd felmelegedés nem volt nagy hatással a növényekre, mert ezeknek a biológiai folyamatoknak több nap kellene, hogy hatásukat érezni lehessen, az indián nyár és a hosszú csapadékszegény időszak azonban befolyásolta főként a gyümölcsfákat.

Az ősz és a vénasszonyok nyara eléggé kinyúlt, ezért azok a fák, amelyek a nyár második felében lévő szárazság miatt jelentősen elveszítették lombozatukat, utána szeptember elején kaptak egy kis nedvességet, ezt pedig úgy vették, hogy egy lombhullatás és egy nyugalmi állapot után újra minden rendben van: van víz és meleg, és újra kivirágozhatnak

– mondta a növényorvos, aki szerint ez a jelenség foltokban tapasztalható itt-ott, főként a csonthéjasok, a meggy, a kajszi estében fordulhatott elő, és ilyenkor sem teljes kivirágzásról, inkább ágak virágba borulásáról beszélhetünk.

{A}

Miért baj az őszi virágzás?

Őszi virágzás esetén egyrészt a növények felhasználják tartalék tápanyagukat, plusz az őszi virágok miatt a fa kevésbé tud felkészülni a télre, nagyobb valószínűséggel lesz fagykár, s amelyek ősszel kivirágoztak, tavasszal nem fognak ismét virágot hajtani, ami terméscsökkenéshez vezet. Bálint János szerint

a fákra nézve a hőmérsékletnél nagyobb gond a kevés csapadék, vagyis az, hogy július elejétől szeptember közepéig minimális eső volt, és ha volt, az is hirtelen jött, nem volt egységes az eloszlása, a szárazság pedig rányomta bélyegét a fák fejlődésére is.

A növényorvos szerint idén ősszel például a szokásosnál jóval korábban megindult a lombhullás. „Nem is tipikus lombhullás volt, hogy elszíneződik a falevél, majd lehull, hanem már a nyár végén száradtak el és hulltak le a levelek a szárazság miatt” – mutatott rá a kertészmérnök.

Fotó: Gecse Noémi

Betakarítás szempontjából jó a hosszúra nyúlt ősz

Nyárádi Imre István agrármérnök szerint az utóbbi időszakban tapasztalható időjárás a mezőgazdaság szempontjából részben jó, részben viszont rossz. „Egyrészt egy élő szervezet sem szereti a hirtelen klimatikus változásokat, így a növények sem. Másrészt összességében nézve

az idei ősz a szántóföldi növénytermesztés szempontjából nem mondható rossznak.

Igaz, hogy picit csapadékszegényebb időszakunk volt, de jó hőmérsékletek voltak, így a betakarításokat el lehetett végezni, a talajt pedig elő lehetett készíteni a vetések számára.

A vetések elég jól meg tudtak erősödni, szép vegetációs állapotban kerülnek be a télbe

– mondta az agrármérnök. Nyárádi szerint a mostani őszi időjárásnál voltak sokkal rosszabb viszonyok is, emlékszik olyan esztendőre, amikor már november elején annyira lefagyott a talaj, hogy semmilyen őszi munkálatot nem lehetett rendesen elvégezni.