Orvoshiánnyal és hosszas várakozási idővel kell számolni a kórházak alulfinanszírozottsága miatt
A kórházak alulfinanszírozottsága miatt nem tudnak több orvost alkalmazni, ezért a betegek gyakran hónapokat kell várjanak egy vizsgálatra. Az Eurostat 2016-os felmérése szerint Romániában 284 orvos jut százezer lakosra, közben például Ausztriában 500 orvos láthat el ugyanennyi lakost.
A kórházak alkalmaznának több szakembert, ám az egészségbiztosító által leszerződött összegekből nem tudnak több fizetést kigazdálkodni. Hasonló helyzetben van a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház is, ahol még
legalább tizenöt-húsz orvosra lenne szükség, ám a költségvetésük nem teszi lehetővé újabb szakemberek alkalmazását.
András-Nagy Róbert kórházigazgató keddi sajtótájékoztatóján elmondta, az augusztusi szerződésújítás során évi száz beteggel többet vállaltak, hogy az esetszámok alapján kifizetett összegből finanszírozni tudják a működési költségeiket. A többletfeladathoz azonban nem tudnak több szakembert biztosítani, így tovább növekszik a kórház és a hozzá tartozó járóbeteg-rendelő terheltsége.
Az év első felében a fenntartó Kovászna Megyei Tanács kénytelen volt két ízben összesen kétmillió lejjel kiegészíteni a kórház büdzséjét, hogy ne legyen fennakadások a működésben.
„Ez nem egy természetes állapot, a működést az egészségbiztosító által utalt összegekből kellene fedezzük, a fenntartó az ellátás minőségét javító beruházásokat kellene állja” – mondta az igazgató. Hozzátette:
a szakember-hiányhoz még hozzáadódik, hogy a járóbeteg-rendelőben meghatározott számú kivizsgálást fizet ki a biztosító, általában heti 28-at egy orvosnál, ezen felül nem téríti meg a szolgáltatás értékét.
Ezek a tényezők odavezetnek, hogy például a gasztroenterológiai járóbeteg-rendelőbe vagy a mágneses-rezonancia vizsgálatra jövő év februárjára lehet már csak időpontot kérni. A kórházigazgató hangsúlyozta, ha a beteg nem tud ennyit várni, akkor általában kénytelenek beutalni a kórházba, ezért is visszás, hogy az egészségügyi minisztérium folyamatosan a kórházi ágyszám és esetszám lecsökkentését szorgalmazza, miközben nem rendel hozzá háttérintézményeket, például nem fejleszti az alapellátást vagy az otthon beteggondozó rendszert. A kórház éppen egy évvel ezelőtt indította el az elektronikus előjegyzést,
egy év alatt több mint 83 ezer időpontot kértek a betegek, ennek 11,5 százalékát vagyis 9800-at online.
Az építkezésben az ágazati minimálbér növekedése és az építkezési anyagok folyamatos drágulása miatt nem tudnak a kórházak sem építkezni.
Amíg elkészülnek a tervek, a költségbecslés, aztán a munkálatok felkerülnek elektronikus közbeszerzésre, addig elfutnak az árak, és az építő cégek abban az értékben már nem vállalják a kivitelezést.
A sepsiszentgyörgyi kórház erre az évre 12 millió lejt kapott az egészségügyi minisztériumtól a belgyógyászat épületének felújítására valamint egy stroke-központ megépítésére, ám már az év közepén kiderült, ezt a pénzt nem tudják elkölteni, ezért mintsem elvesszen inkább átcsoportosították és műszerezettségre költötték.
– részletezte András-Nagy Róbert. Rámutatott, a belgyógyászat korszerűsítése a tervezés bonyolultsága miatt húzódott, a stroke-központ tervezésére és építésére hatszor hirdettek közbeszerzést, és nem jelentkezett egyetlen cég sem. Abban bíznak, hogy a jövő évi központi költségvetésből sikerül újabb összegeket kilobbizni az építkezésre.