A valóságban jóval több szülő dolgozhat külföldön, mint amennyit a hivatalos adatok mutatnak
A hivatalos adatok szerint mintegy másfél ezer Hargita megyei gyereknek dolgoznak külföldön a szülei, esetenként mindkettő, de a megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetőjének feltételezése szerint a valóságban lényegesen magasabb a külföldön dolgozó szülők száma.
A polgármesteri hivatalok szociális osztályainak jelentései alapján 1478 olyan gyerekről tudnak a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságon, akiknek szülei külföldön dolgoznak. Erről bejelentési kötelezettségük van a szülőknek, még akkor is, ha a két szülő közül az egyik itthon marad és ellátja szülői feladatait, tehát a gyerek felügyeletét. Mint azt Elekes Zoltántól, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk,
a közel másfél ezer gyerek többségének – 1352-nek – a felügyeletét valamely rokon látja el a szülők távolléte idején.
Ez adott esetben a nagyszülőket jelenti, de akár a másik szülő is lehet, amennyiben csak az egyik szülő vállalt munkát külföldön.
{A}
A gyermekvédelmi igazgatóságnak 125 olyan esetről van nyilvántartása, amikor gyermekvédelmi intézkedéssel került/kerültek családi elhelyezésbe a külföldön dolgozó szülők gyereke/gyerekei – a korábban említettektől eltérően utóbbiak egyféleképpen már bekerültek a gyermekvédelmi rendszerbe, tudtuk meg Elekes Zoltántól. Az intézmény igazgatója elmondta:
van egy kategória, amelyet nem számítanak be a statisztikákba: ők azok a gyerekek, akik már bekerültek a gyermekvédelmi rendszerbe – például azért, mert elhagyták őket a szüleik –, és a szülők azt követően távoztak külföldre.
Az összes, közel másfél ezer esetből, amelyről a gyermekvédelmi igazgatóságnak tudomása van, 970 azoknak a száma, amikor csak az egyik szülő vállalt munkát külföldön, 392 esetben pedig mindkettő, illetve 116 olyan eset van, amikor az egyedüli családfenntartó szülő dolgozik külföldön – tájékoztatott Elekes Zoltán. Kérdésünkre azt is közölte, hogy a jelenség mértéke lényegesen nem változott a múlt év azonos időszakának hivatalos adataihoz képest. Mindazonáltal ő úgy véli, hogy
a statisztika nem reális és a jelenség a valóságban jóval fajsúlyosabb, mint amit a hivatalos adatok mutatnak.
Ennek az lehet az oka, hogy az érintett intézményeknek nincs teljes rálátásuk a jelenségre,
a szülők egy része pedig nem jelenti be külföldi munkavállalását lakhelye polgármesteri hivatalának szociális osztályán, és az iskolában sem mindig derül fény arra, ha egy gyerek szülei elutaznak külföldre dolgozni.
A jelenség azonban – ellentétben a román vidékekkel – Hargita megyében nem jelentős, véli Demeter Levente. Az pedig egyáltalán nem jellemző a Hargita megyei megbízott főtanfelügyelő tapasztalata szerint, hogy a szülők külföldi munkavállalása komoly problémákhoz vezetne a megye oktatási rendszerében, a gyerekek fejlődésében, elmaradnának a tananyagban vagy kimaradnának az iskolából.
Ha elszigetelten elő is fordulnak kisebb problémák, azokat helyben megoldják, az iskolákból csak akkor jelentik az ilyen eseteket, ha meghaladja őket a probléma – de ilyen bejelentést nem kapott a tanintézetektől a megyei tanfelügyelőség, tudtuk meg a főtanfelügyelőtől.