Csaknem 5700 orvos, fogorvos és gyógyszerész végzett idén, rezidenshelyet azonban csupán 4700-at hirdettek meg. Így megy ez minden évben, mindig több a végzett hallgató, mint a meghirdetett hely – többek közt ezen változtatna egy új törvénymódosítási javaslatcsomag, amelyet döntőházként fogadott el a képviselőház.
A szenátus a múlt héten, a képviselőház döntőházként kedden fogadta el azt a törvénymódosító csomagot, amely több szempontból is könnyítené az orvostanhallgatók és a rezidens orvosok jövőjét. Egyrészt rögzíti, hogy a meghirdetett rezidenshelyek száma nem lehet kevesebb a végzős, lediplomázott orvosis, fogorvos- és gyógyszerészhallgatók számánál, másrészt kiveszi a tanügyminiszter aláírási kötelezettségét a 2019-es rezidensvizsga megszervezéséből, és lehetővé teszi a vizsga megszervezését az egészségügyi szaktárca által, ugyanakkor az RMDSZ által kezdeményezett javaslat szerint ezentúl városi kórházakban, illetve családorvosi, szakorvosi rendelőkben is bojtárkodhatnak rezidens orvosok.
A törvénymódosítást már csak az államelnöknek kell kihirdetnie, annak életbe lépésére azonban nagyon várnak már az érintettek: az orvostanhallgatók, rezidensek. Ladányi Emánuel, az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének alelnöke a Székelyhon kérdésére kifejtette, talán a legfontosabb a változtatások közül, hogy a meghirdetett rezidenshelyek száma nem lehet kevesebb a lediplomázott hallgatók számánál.
„Ez lett volna a normális eddig is egy európai uniós tagállamban, nem pedig az, hogy mindig sokkal többen végeznek az orvosi egyetemeken, mint ahány helyet biztosítanak.
holott az orvosi szakmát az egyik legbiztosabb szakmának tartják munkahely szempontjából” – magyarázta Ladányi Emmánuel. Hozzátette,
ez az új jogszabály még maradásra is bírhatja a frissen végzetteket.
Kifejtette, fontos módosítás az is, hogy ezentúl nem csak az egyetemi központok kórházaiban lehet majd rezidenskedni, hanem városi kórházakban, de a családorvosi, szakorvosi rendelőkben is bojtárkodhatnak rezidens orvosok.
„Magyarországon ez már bevett gyakorlat, hogy az egyetemi központok mellett létrehoztak úgynevezett vidéki oktató kórházakat is, ahol letöltheti tanuló idejét egy rezidens orvos. Hasonló várna most ránk is, ami több szempontból előnyös, egyrészt tehermentesíti az egyetemi központokat, ahová kevesebb diák jut majd, másrészt egy városi,
Ugyanakkor meggyőződésem, hogy nemcsak az egyetemi központokban, hanem a városi kórházakban is vannak nagyon jó orvosok, kivételes képességű szakemberek, akiknek a tudását érdemes továbbadni a fiatal nemzedéknek” – fogalmazott az Erdélyi Rezidens Orvosok Szövetségének alelnöke, aki amúgy ő maga is frissen végzett orvostanhallgató, épp rezidensvizsga előtt áll, ezért különösen fontosnak találja azt a változtatást is, hogy a tanügyminiszter aláírása nélkül megszervezhetik az idei rezidensvizsgát, így reméli, az ígéretekhez híven tényleg lesz vizsga december 8-án.
{A}
„Az új törvénymódosítás azt is leszögezi, hogy ezentúl minden évben november harmadik vasárnapján lenne a rezidensvizsga, ez szintén jó azért, hogy ne történhessen meg az idei bizonytalanság” – mutatott rá Ladányi.
Sorina Pintea egészségügyi miniszter október elején jelentette be, hogy az eredetileg november 17-re beütemezett rezidensvizsgát december 8-ra halasztják, indoklása szerint azért, mert az országnak nincs tanügyminisztere, akinek az aláírása szükséges a vizsga lebonyolításához. A romániai orvostanhallgatók egyesületeit tömörítő szövetség japánsztrájkot is hirdetett a rezidensvizsga időpontjával és metodológiájával kapcsolatos bizonytalanság és a meghirdetett helyek kis száma miatt. Több egyetemi városban tüntetést is szerveztek a kialakult helyzet miatt.