Olyat kérdeztek Borbolyék ügyvédei, hogy amíg arra nem válaszolnak, nem lehet továbblépni
Nem tudták folytatni a Borboly Csaba és tizenkét másik személy elleni büntetőper tárgyalását szerdán, mivel a védelem részéről olyan kéréseket nyújtottak be, amelyek megválaszolásáig nem lehet továbblépni.
Borboly ügyvédje és két másik vádlott jogi képviselője szinte megegyező tartalmú kéréseket nyújtottak be a bíróságnak, amelyekben azt kérik, hogy az intézmény közölje, a per tárgyalását eddig vezető bírók a korrupciós ügyekre szakosodtak, vagy sem. A kérések indoklásaként a 2000. évi 78-as számú törvény előírásai is szerepelnek, amelyek szerint
korrupciós ügyekben a bírósági eljárásokat erre szakosodott bíróknak kell vezetniük.
Az Alkotmánybíróság nemrég nyilvánosságra hozott döntésének indoklása szerint a jogszabály rendelkezése a Legfelsőbb Bíróság mellett az elsőfokú bíróságokra is vonatkozik – emlékeztettek beadványukban az ügyvédek.
Az ügyész a kérések elfogadását javasolta, a bíró pedig közölte, átiratban fordul a törvényszék vezetőségéhez, információkat kérve a tárgyalásokat vezető bírók szakosodásáról.
{A}
„Normális esetben, ha egy olyan bíró vezet egy tárgyalást, akinek nincs megfelelő kompetenciája, az eljárás érvénytelenné válik” – mondta a sajtó kérdéseire Sergiu Bogdan, Borboly védője, aki azonban óvakodott attól, hogy a lehetséges következményekről beszéljen, mert – mint pontosított – a bírónak kell döntenie.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2013-ban a Hargita megyei önkormányzat elnökét, Borboly Csabát a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel vádolta meg, vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára.
A DNA szerint a vádlottak két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es, és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es számú megyei út egy-egy szakaszának felújítása során több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét. A vádirat szerint az összeg a megőrzésre hagyott, ám a valóságban nem létező építési anyagok értékéből, valamint a közbeszerzési eljárásokról kizárt cégek ajánlatai és a tulajdonképpen leszerződött munkálatok értéke közötti különbségekből adódik.