Bebizonyította, hogy Csíkszeredában is lehet tudományos munkát végezni
Szakmai konferenciával emlékeztek meg az öt éve elhunyt Kelemen József csíkszeredai kórboncnok főorvosról, nemzetközi hírű neuropatológusról a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház róla elnevezett könyvtárában pénteken. A rendezvény szakmai előadásokkal folytatódik szombaton.
A Dr. Kelemen József Patológiai Napok elnevezésű kétnapos szakmai rendezvény megnyitóján, pénteken Konrád Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere elmondta, fontosnak tartották, hogy megemlékezzenek az öt éve elhunyt Kelemen József csíkszeredai kórboncnok főorvosról, nemzetközi hírű neuropatológusról, aki
bebizonyította, hogy nemcsak nagy egyetemi központokban lehet tudományos kutatásokat végezni, hanem az olyan kisvárosban is, mint Csíkszereda.
A továbbképzőnek is elismert rendezvényt a patológia osztály kezdeményezte, a kórház menedzsere pedig arra bátorította a többi osztályt, hogy ők is kezdeményezzenek hasonló eseményeket, megemlékezve olyan orvosokról, személyekről, akik sokat tettek a kórházért.
A megnyitót követően Iurcsuk Olga törvényszéki orvostanász és kórbonctanász főorvos, osztályvezető orvos elődjének életútját, megvalósításait, munkásságát, tudományos eredményeit ismertette a jelenlévőkkel In memoriam Dr. Kelemen József címmel. Mint mesélte,
1999 óta dolgozott együtt a főorvossal, akit pontosság, korrektség, emberközeliség jellemzett.
Kelemen József 1934-ben született Szászrégenben értelmiségi családban, édesapja kántortanító volt, a családja születése után egy évvel Marosvásárhelyre költözött, itt nevelkedett fel, itt végezte az elemi és középiskolát. A mai nevén a Bolyai Farkas Gimnáziumban, ahol 1948–1952 között tanult, Nagy Ferenc volt a kedvenc tanára, aki természettudományokat oktatott, ekkor döntötte el, hogy ezen a területen folytatja tanulmányait, így felvételizett sikeresen az időközben Marosvásárhelyre költöztetett kolozsvári orvosi egyetemre, ahol magyar nyelven folyt az oktatás. A felsőoktatási képzése alatt nyaranként klinikákon dolgozott, és professzorai irányítása alatt már ekkor több kutatásban vett részt. Érdeklődése az anatómia, bonctan, az idegrendszer működése felé irányult, szakvizsgadolgozata megírása előtt már kilenc dolgozatot írt, amelyek különböző szaklapokban közöltek le.
1956-ban elvették tőle politikai okokra hivatkozva a korábban számára megítélt köztársasági ösztöndíjat, ami jelentős díjnak számított, hiszen 1200 diák közül csak három részesülhetett benne. Az államvizsgája után Bátoson dolgozott vidéki körorvosként négy éven át, ahol szeretettel ápolta betegeit. 1962-ben nyílt rá lehetősége, hogy a Román Tudományos Akadémia újonnan megalakult marosvásárhelyi kutatóintézetében megpályázhasson egy állást a neuropatológia szakon, ahová fel is vették. 1965-ben Bukarestben szakvizsgázott kórszövettanból és kórbonctanból, doktori tézisét az allergiás agyvelőgyulladásról írta. 1972-ben megkapta az orvostudományok doktora és a kórboncnoki főorvos címet.
Külföldön is számos kutatásban vehetett részt, élete során kétszer is megnyerte a Humboldt-ösztöndíjat, amelynek köszönhetően többek között Németországban az öregedő agy kóros elváltozásait vizsgálhatta.
Miután nem vették fel a marosvásárhelyi orvosi egyetem patológiai osztályán meghirdetett docensi állásra, és miután hiába várták Budapesten, nem tudott kitelepedni, mert elutasították a hatóságok ebbéli kérelmét, ezért 1975-ben úgy döntött, a csíkszeredai kórházban folytatja munkáját kórboncnok főorvosként. Felesége és két lánya azonban nem követte őt a hargitai megyeszékhelyre, így válással végződött a kapcsolatuk. 1977-től a törvényszéki orvostan vezetőjévé is kinevezték. Mindkét osztályt tíz éven át vezette, amelyek a nagy kórház alagsorában működtek sokáig. Közben új családot alapított.
– jegyezte meg az előadó.
{A}
Jelentős kutatási eredményei közé tartozik többek között 11 sejtfestési módszer javítása, nem egyet mai napig gyakran használnak, például a Kelemen József-féle ezüstimpregnációs festést, ugyanakkor leírta az emberi mandula beidegződését. Továbbá Dr. Megyes Tibor sebészkollégájával együtt továbbfejlesztett egy módszert, amellyel gyorsan meg tudták állapítani az emlődaganatokból vett minta alapján, hogy rosszindulatú vagy sem az adott daganat. Már műtét közben meg tudták ezzel a módszerrel vizsgálni a sejteket, és rosszindulatú daganat esetén annak tudatában folytatták az operációt, így nem kellett a vizsgálat eredményére hosszasan várva, adott esetben a betegnek újabb műtéten átesnie.
Büszkeséggel töltötte el, hogy 1994-ben az új kórházi épületszárnyba költözhetett a kórbonctan, így elhagyhatták az alagsort. Számos rendezvény és továbbképzés köthető a nevéhez, ő szervezte meg először például az Erdélyi Orvosnapokat, amelynek idén lesz a 23. kiadása. Számos érdemrendben és kitüntetésben részesült. 2004-ben vonult nyugdíjba, 2007-ben pedig jelen lehetett a kórház szakkönyvtárának névadó ünnepségén, amelyet róla neveztek el. Hosszan tartó betegség után 2014-ben hunyt el.
A pénteki előadáson az özvegye is jelen volt, aki a bemutató végén néhány szóban elmondta, hogy Kelemen Józsefben jó és szerető férjre talált, és megköszönte azt, hogy ilyen formában is megemlékeznek életéről és munkásságáról. A rendezvény szakmai előadásokkal folytatódik szombaton.