Szent Lukács evangélista ünnepe

A harmadik evangélium és az Apostolok cselekedeteinek szerzőjére, Szent Pál apostol munkatársára emlékezik ma a római katolikus egyház.

Szent Lukácsnak, Pál titkárának és az orvosnak a tevékenységét, életállomásait az Újszövetség iratai és az egyházatyák hagyománya bizonyítja. Pál halála után Akhaiában, Thébában, Egyiptomban és Patraszban működött. A hagyomány szerint Kr. u. 63-ban hunyt el.

Legendája szerint megfestette Szűz Mária képét. Ennek az a valóságalapja, hogy

az evangélisták közül ő ábrázolta legrészletesebben Jézus édesanyját, Máriát.

 Ismertebb jelképei: könyv, földgolyó, orvosi eszközök, vágókés, tintaszarut tartó ökör.

Az orvosok, jegyzők, festők, szobrászok, kézimunkázók, könyvkötők, mészárosok védőszentje.

Kórházak és más egészségügyi intézmények, gyógyfürdők, öregotthonok és szeretetszolgálat patrónusa. Közülük számos viseli nevét is, így például a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete, Székelyudvarhelyen pedig a Gyulafehérvári Caritas Szent Lukács Központja. Az udvarhelyszéki Bikafalva nevének eredetét a szent jelképéhez, a bikához kötik. Ismert a Szent Lukács gyógyolaj is.

Október 18-ai liturgikus ünnepe egyben a magyar festészet napja. A gesztenyeszüret, valamint a répa betakarításának kezdőnapjaként is számontartják.

Bikafalván, a székelyudvarhelyi Szent Miklós Plébánia filiájában, a helyi Wolter Alapítvány házában berendezett misézőhelyen a búcsús szentmise vasárnap 11 órakor kezdődik, a szentbeszédet Benedek Sándor székelyszentléleki plébános mondja.