Egyedi régészeti kiállításra készülnek a Csíki Székely Múzeumban: honfoglalás kori temetők leleteit mutatják be a nagyközönségnek. A miskolci Herman Ottó Múzeum átalakított tárlatát Elit alakulat 2.0 címmel nyitják meg novemberben.
Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta, a magyar kormány 20 millió forintos támogatásával valósíthatják meg az Elit alakulat 2.0 című régészeti kiállítást a múzeumban. „Erdélyben egyedül Csíkszeredában lesz látogatható a tárlat, mely múzeumunk számára is különlegesnek számít, hiszen ilyen, klasszikus értelemben vett régészeti kiállításunk még nem volt” – mondta a múzeumigazgató.
A kiállítást a miskolci Herman Ottó Múzeum biztosította, úgy, hogy az Elit alakulat nevű kiállítását vándoroltathatóvá alakította, és kiegészítették új kutatási eredményekkel,
így lett az új tárlat neve Elit alakulat 2.0. A honfoglalás kori temetők leleteit bemutató kiállítás november 20. és 2020. április 20. között lesz látogatható a Csíki Székely Múzeumban.
{A}
Pusztai Tamás, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, a kiállítás kurátora a tárlat részleteit ismertette. Mint fogalmazott, a kiállítás 73 emberről szól, akiknek sírját az észak-magyarországi Karos községben tárták fel a miskolci régészek, Révész László kutató vezetésével.
A két honfoglalás kori temetőben a sírok 60 százaléka fegyveres férfiaké, két vezér sírjára is ráleltek
– a melléjük temetett presztízstárgyakból, méltóságjelvényekből következtetve erre.
A magyarság történetének legszebb tárgyi emlékei között találhatók egyebek mellett az aranyozott ezüst veretes övek, a veretekkel díszített szablyák, tarsolylemezek, az aranyozott ezüst női hajfonatkorongok, vagy a napkorong jelképével díszített készenléti íjtegez, valamint számos pénzérme. A kutatók e tárgyakból kiindulva feltételezik, hogy ennek a közösségnek a tagjai a honfoglaló magyar fejedelmi kíséret tagjai lehettek, több hadjáratban is részt vettek, és akiket végül 895–900 között temettek el.
A kurátor kitért arra, hogy a kiállítást három teremben mutatják be:
„A tárgyi leletek szolgálnak arra, hogy egyfajta képet kaphassunk arról, miként élhettek ezek az emberek. Nem kívánunk kész és abszolút igazságokat tárni a látogatók elé, összefüggéseket kereshetnek, kérdéseket vethetnek fel a kutatással kapcsolatban” – tette hozzá a kurátor.