Többre van szükség az ideiglenes távoltartási parancsnál
Hetente hallani arról, hogy a rendőrség ideiglenes távoltartási parancsot adott ki az élettársát bántalmazó féllel szemben, kitiltva öt napra a közös lakásból, eltiltva családja közeléből. A számok tükrében megnéztük ennek hasznosságát, és megszólaltattunk egy nők védelmében tevékenykedő szakembert is.
Szinte egy éve, tavaly decemberben fogadták el azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy családon belüli erőszak esetén a rendőr bemenjen/behatoljon a lakásba, és amennyiben szükségesnek tartja, ideiglenes távoltartási parancsot adjon ki.
A törvénymódosításra azért volt szükség, mert korábban egy-egy erőszakos családi vita, esetleg bántalmazások helyszínén a megfélemlített fél vagy szomszédok által kihívott rendőr tehetetlen volt. Csupán egy bírságot róhatott ki csendháborításért, de semmi eszköz nem volt a kezében, amellyel hatékonyan segíteni tudott volna az áldozaton, áldozatokon (hiszen megtörténik, hogy nemcsak a nőt, hanem a gyermekeket is fenyegeti az ittas vagy indulatos fél).
A tavaly december óta érvényes rendelkezés alapján a helyszínre érkezett rendőr a helyzet súlyosságának függvényében azonnal ötnapos távoltartási parancsot adhat ki. Ez azt jelenti, hogy
az agresszornak rögtön el kell hagynia a lakást, és nem mehet oda vissza öt napig, vagy amíg a távoltartási parancs szól.
Amennyiben ezt a parancsot megszegi, előzetes letartóztatásba helyezhetik, sőt ha sokadszorra teszi meg, börtönbe is zárhatják.
Maros megyében az év első hat hónapjában 55 esetben bocsátottak ki ideiglenes távoltartási parancsot, tudtuk meg a megyei rendőrség sajtószóvivőjétől. Mint Emanuela Rugină elmondta, ezt hét érintett szegte meg, és három esetben került sor letartóztatásra.
Tavaly egyébként megyeszerte 505 esetben indítottak eljárást családon belüli agresszió ügyében. A szóvivő kifejtette, ideiglenes távoltartási parancs esetén a bántalmazó ellen hivatalból eljárás indul, vagyis bűncselekmény gyanújával indítanak vizsgálatot ellene. De megtörténik, hogy másnap a felek kibékülnek, és a bántalmazott asszony nem tanúskodik élettársa, férje ellen.
Erre a visszás helyzetre hívta fel a figyelmet Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség sajtószóvivője is, akitől megtudtuk, hogy idén Hargita megyében 76 ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki. Mint hangsúlyozta, fontosnak tartják, hogy azonnal segítsenek az áldozaton, így ha bármilyen jel arra utal, hogy testi épsége vagy netán élete veszélybe kerülhet, a bántalmazót kitiltják a lakásból.
A törvényes előírások szerint a rendőr által kiadott távoltartási parancsot másnap a bíróságnak meg kell erősítenie, és ezt az ügyeletes bíró akkor teszi meg, ha a bántalmazott fél kéri. Hargita megyében azonban idén ezt csak 27 esetben kérték, ami azt jelenti, hogy a többi, csaknem félszáz esetben a felek másnapra kibékültek, és
az asszony már nem tanúskodott bántalmazója ellen.
A szóvivő ugyanakkor elmondta, hogy a bíróság nemcsak a rendőrök által kiállított távoltartási parancsot erősíti vagy semmisíti meg, hanem akkor is joga van elrendelni a távoltartást, ha azt egy bántalmazott kéri. Vagyis vannak olyan esetek, amikor a bántalmazást nem jelentik, rendőrt nem hívnak ki, de a bántott fél kéri a bíróságon a távoltartási parancsot, és ezt indokolt esetben meg is kapja. Hargita megyében idén 21 ilyen eset volt. Ami a tavalyi évet illeti, családon belüli erőszak ügyében 265 esetet tartanak nyilván.
Megkértük Bihari Mártát, a székelyudvarhelyi Pro Femina Egyesület elnökét, hogy értékelje az ideiglenes távoltartási parancs hasznát. Kérésünkre elmondta, ez egy pillanatnyi megoldás, amely valóban ott helyben segít a bántalmazott asszonyon, hiszen legalább egy éjszakára vagy napra távol tarja tőle a bántalmazót, de ez sajnos nem elég.
{A}
„Védett otthonok kellenének, ahova az anyák gyermekeikkel együtt mehetnének, és ahol biztonságban lennének, hiszen saját otthonukban nincsenek biztonságban. Egyszer azt kérdezték tőlem, mit ér a távoltartási parancs, ha az agresszor bejön a lakásba vagy elkap a munkahelyemen és kidob az ablakon. Ilyen rettentő helyzetben egy távoltartási parancsnál több kell” – fogalmazott Bihari Márta. A Pro Femina Egyesület elnöke szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az asszonyok tájékoztatására, felvilágosítására is, hiszen a legtöbb esetben egy idő múlva visszafogadják a férjet, élettársat.
„Ezért lenne szükség védett otthonokra, hogy ott akár fél évig is biztonságban lehessen a nő, az anya. Egészen addig, amíg megtanul önállóan boldogulni, annyi keresete lesz, hogy egyedül is el tudja tartani családját, és megérti, hogy azzal, aki bántalmazta, minden kapcsolatot meg kell szakítania.”
A családon belüli erőszak áldozatainak országos szinten létrehoztak egy sürgősségi telefonszámot: 0800–500333. Ez ingyenesen tárcsázható bántalmazás esetén, de akkor is, ha tanácsra, eligazításra van szüksége valakinek.
A 2018-ban közzétett, európai uniós felmérésben szereplő adatok szerint a romániai asszonyok 30 százaléka nyilatkozta azt, hogy 15 éves kora után fizikai vagy szexuális bántalmazás áldozata volt, 24 százalékukat partnerük bántalmazta, 14 százalékukat egy másik személy. 2017-ben Romániában 20 531 családon belüli agressziót jelentettek a rendőrségen, az esetek 92 százalékában az elkövető férfi volt. Családon belül elkövetett erőszakos cselekedetek nyomán 2017-ben életét vesztette 46 nő, 26 férfi és 12 gyermek.