Kedden saját Mária-ünnepet ül magyar nyelvterületen a katolikus egyház, amely a Millenniumhoz kapcsolódik: Magyarország ezeréves fennállásának évében, 1896-ban Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek kérésére XIII. Leó pápa engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya, Patrona Hungariae ünneplését.
Az ünnep eredete Szent István királyhoz kötődik, aki halála előtt koronáját, országát és népét a Szűzanya oltalmába ajánlotta. Azóta Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük Jézus édesanyját. Szent László király hadba indulásai előtt Mária segítségét kérte, uralkodása alatt széles körben elterjedt a Magyarok Nagyasszonya-tisztelet. Majd a tatár, török ostromok idején a magyarok Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak. Hálából a török alóli felszabadulásért I. Lipót megismételte az ország felajánlását.
A magyar pénzérmék Mátyás királytól 1849-ig a Patrona Hungariae képét viselték, ezért hívták „máriásoknak” azokat. A magyar hadilobogókra is felkerült a Nagyasszony képe. 1980. október 8-án II. (Szent) János Pál pápa a római Szent Péter-bazilika altemplomában kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.
{A}