Népünkért és Magyarországért imádkozunk

Molnár Melinda 2019. október 08., 11:13

Kedden saját Mária-ünnepet ül magyar nyelvterületen a katolikus egyház, amely a Millenniumhoz kapcsolódik: Magyarország ezeréves fennállásának évében, 1896-ban Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek kérésére XIII. Leó pápa engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya, Patrona Hungariae ünneplését.

Szent István király halála előtt koronáját, országát és népét a Szűzanya oltalmába ajánlotta. Képünk illusztráció Fotó: Veres Nándor

Az ünnep eredete Szent István királyhoz kötődik, aki halála előtt koronáját, országát és népét a Szűzanya oltalmába ajánlotta. Azóta Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük Jézus édesanyját. Szent László király hadba indulásai előtt Mária segítségét kérte, uralkodása alatt széles körben elterjedt a Magyarok Nagyasszonya-tisztelet. Majd a tatár, török ostromok idején a magyarok Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak. Hálából a török alóli felszabadulásért I. Lipót megismételte az ország felajánlását.

A magyar pénzérmék Mátyás királytól 1849-ig a Patrona Hungariae képét viselték, ezért hívták „máriásoknak” azokat. A magyar hadilobogókra is felkerült a Nagyasszony képe. 1980. október 8-án II. (Szent) János Pál pápa a római Szent Péter-bazilika altemplomában kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

Kápolna- és templombúcsú

A Gyergyóalfaluhoz tartozó Baricz-kanyari Magyarok Nagyasszonya kápolnánál kedden a 14 órakor kezdődő búcsús szentmisén Lőrincz Barnabás gyergyóremetei segédlelkész mondja az elmélkedést. A nyomáti templomban október 13-án ülik a búcsút. A 15 órakor kezdődő szentmise szónoka Balogh András, az anyaegyházközség, Szentháromság plébánosa lesz.

{A}