Kövér László Székelyudvarhelyen: történelmi kárpótlás jár a székelységnek

Kovács Eszter 2019. október 05., 17:25

Külső és belső felújításon esett át a Székelyudvarhelyi Oktatási Központ Kőkereszt téri épülete: a felsőoktatási intézmény húsz éve nyitotta meg kaput, azóta többezer diák koptatta padjait, termeit, folyosóit, ráfért hát a ráncfelvarrás.

Fotó: Veres Nándor/MTI

Ünnepélyesen avatták fel szombaton az idéntől SZÉK névre keresztelt udvarhelyi felsőoktatási intézmény felújított épületét: az intézmény elérte célját, hogy a helyi közösség szolgálatában legyen.

„Jövőnk van azért, mert ezt mi így akarjuk” – ismételte el a tanintézet vezetőségének mottóját Ilyés Ferenc igazgató.

Az ünnepségen Orbán Árpád, Székelyudvarhely alpolgármestere, az intézményt alapító Székelyudvarhelyért Alapítvány egyik életre hívója, jelenlegi kuratóriumának tagja

köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amiért e legutóbbi beruházás finanszírozásával is bebizonyította, hogy „a nemzetegyesítési szakasz után nemzetfejlesztés történik”.

{A}

Felszólalt Szász Jenő, a Székelyudvarhelyért Alapítvány és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, aki visszaemlékezett, hogy tizennyolc éve avatták fel az egyetemi központ jelenlegi épületét.

Ennek az intézménynek az volt az első számú nagy küldetése, hogy példát mutatott: megmutatta, hogy lehet magyarországi felsőfokú oktatási intézményekkel idehaza, Erdélyben nappali tagozaton, magyar tannyelvű képzést folytatni.

Ez a példa előszobája volt a majdani Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának” – hangsúlyozta Szász, megjegyezvén: több mint kétezer hallgatója volt a SZÉK-nek, de több százra tehető azoknak a végzősöknek a száma, akik itt szereztek diplomát és itthon szolgálják a közösségüket.

Fotó: Veres Nándor/MTI

Az esemény díszmeghívottja volt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, aki egyébként a 18 évvel ezelőtti épület-felavatáson is részt vett. „Az általános magyar virtuson belül létezik olyan, hogy székely virtus, amely nélkül a székely élet alakulása külső szemlélő számára nehezen érthető.

A székely léleknek talán két legjobb ismerője Nyírő József és Tamási Áron volt: halhatatlanul örökítették meg műveikben a székely virtust, azt a teremtő és éltető őserőt, amely nemcsak a dübörgő csatatereken, hanem a hétköznapok küzdelmeiben is erősíti a székelységet.

170 évvel ezelőtt a Nyergestetőn a székely virtus segítette honvédeinket a túlerővel szemben, ugyanaz a virtus, amely száz esztendővel ezelőtt a székely hadosztályt segítette, hogy legalább a magyar önbecsülést megmentse a sokszoros túlerővel szemben” – fejtette ki a házelnök. Fontosnak tartotta megjegyezni:

a székelységnek nem támogatás vagy segély jár, hanem történelmi kárpótlás Bukarestből és Budapestről egyaránt.

Fotó: Veres Nándor/MTI

A székely nép ugyanis a történelem során ezer év alatt Magyarországnak, száz év alatt Romániának mindig többet adott, mint amennyit visszakapott – tette hozzá. „1998-ban, a székelyföldi magyar felsőoktatási intézmény létrehozásával három évvel megelőzték a magyar kormányt, amely 2001-ben alapította a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet.

Nagy teljesítmény volt ez, és még nagyobb az, hogy az elmúlt húsz esztendőben az intézményt a legnehezebb időkben is talpon tudták tartani, annak ellenére, hogy 2002 és 2010 között, egy nemzetellenes politikai fordulat következményeként nélkülözniük kellett a magyar kormány támogatását, 2008 és 2016 között pedig nélkülözniük kellett egy Székelyudvarhelyért és a székelységért elkötelezett városvezetés támogatását.

Székely virtusuk nélkül mindez biztosan nem sikerült volna. De mára megváltozott a helyzet: nemcsak a nemzetnek, de a városnak is van felelős vezetősége, ezért megérkezett annak az ideje, hogy közösen új fejezetet nyissunk Székelyudvarhely, a 426 éves iskolaváros oktatási történetében.

Elérkezett az ideje, hogy új fejlődési szakasz nyíljon meg a város életében, hogy a Sapientia is szakokat indítson Székelyudvarhelyen

– jelentette be a házelnök.

Az ünnepi beszédeket követően szalagvágásra került sor az épület bejáratánál, majd a történelmi egyházak képviselői megáldották az immár felújított épületet.